𝘈 𝘎𝘪𝘳𝘭 𝘞𝘩𝘪𝘵 𝘓𝘶𝘷...| 𝖩𝗎𝗇𝗀𝗄𝗈𝗈𝗄 𝖿𝖿. SZÜNETELTET

7. Rész

Egy kisebb csörtögésre riadtam fel. Mikor kinyitottam szemeim Bunnyt pillantottam meg. Azonnal felemeltem fejem a párnámról, mire a fiú lepetten pillantott rám.
-Te meg mit csinálsz?-kérdeztem, majd a kezében lévő papírra pillantottam, amit azon nyomban elrejtett. Hirtelen kikaptam kezéből a dalszöveget.
-Én...én csak fel akartalak ébreszteni, majd... megláttam, hogy itt egy papír és...kicsit beleolvastam-mondta megszeppenve.
-Azt akarod mondani elolvastad ezt?-mutattam fel a papírlapot.
-Hát lehet-vallotta be, majd rám pillantott azokkal a szép szemeivel.
Így nem nagyon tudtam rá haragudni.
-Meddig jutottál?-kérdeztem, egy pár perc csönd elteltével.
-Őszintén? Már harmadjára olvastam újra-mondta mire elkerekedett szemmel néztem rá-Borzasztóan jó lett, de tényleg.
-Csak egy próbálkozás. Még befejezve sincs ráadásul már kezdek kifogyni az ötletekből.
-Segíthetek ha akarod-mondta, majd kivette kezemből a már kicsit gyűrött lapot.
-Így is rengeteg dolgod van, nem akarok még nagyobb púp lenni a hátadon. Szállást és ételt adtok nekem, sőt még az éneklésben is segítesz-mondtam miközben Bunny a szöveget vizslatta.
-Semmilyen szempontból nem vagy terhemre sőt,-pillantott rám-én szívesen segítek neked-mondta, majd félmosolyra húzta száját-Na és kiről írtad a dalt?-kérdezte, majd felhúzta szemöldökét. Éreztem hogy arcom színe a paradicsommal megegyező színűvé válik. Hirtelen egy ajtónyitódásra eszméltem.
-Gyere Iseul...Ohh basszus meg kéne tanulnom kopogni-mondta, de nem tudta hogy ebben a pillanatban mennyire örülök, hogy benyitott-Na gyertek, mert kész a reggeli!-mondta, majd már indult is kifelé. Felkeltem az ágyból és az ajtó felé indultam, de Bunny visszarántott.
-Még nem válaszoltál!-mondta, miközben szemeimet bámulta.
-Senkinek-mondtam ki és már indultam is ki a konyhába.

~~~

Reggelizés közben a mai programról beszélgettünk. Felvetették az ötletet, hogy menjünk el bowlingozni. Ez volt az amibe mindenki bele eggyezett, igaz életemben nem próbáltam még meg és semmi hasonlót sem. Nem vonzottak az ilyen sportok, főleg hogy biztosra tudom, hogy nagyon béna vagyok benne, de a többieknek nagyon tetszett ez az ötlet, szóval végül beadtam a derekamat. Így úgy döntöttünk, hogy ebéd után indulunk is.

-Hmm...Jin te majdnem olyan jól főzöl, mint énekelsz-mondtam, majd bekaptam az utolsó falat spagettit.
-Köszi, de azért ez nem igaz...
-Jobban főzöl, mint énekelsz-fejezte be Suga, ki már rég befalta a nagy adag tésztát. Hamar végeztünk az ebéddel, így egy kisebb pihenőt tartottunk, míg mindenki elkészült.

~~~

-Ezt nem hiszem el! Jimiiin, gyere már!-ordít Rm a még a haját igazgató Jiminnek.
-2 perc csak... Ez a tincs nem akar sehogy sem állni!-hallottam Jimin hangját a fürdőszobából.
-Bowlingozni megyünk, nem egy randira!-mondta V, majd Jimin nagy nehezen kilépett a sötétbarna színű ajtón.
-Oké, oké... Megvagyok!
-Akkor ezt mindenkinek fel kell vennie-adott Jin mindenkinek egy egyszerű fekete színű maszkot-Ha utcán kell sétálnunk a lányokat középre szorítjuk, úgy hogy ne lássanak belőlük semmit. A pályát béreljük, így ott nem kell félnünk. Rendben?-húzta fel szemöldökét, mire mindenki egy aprót bólintott. Nem könnyű híresnek lenni, főleg ha közben kettő lányt kell rejtegetniük. Hamar beértünk a kocsiba, és már indultunk is.

-Bowlingoztatok már?-kérdezte Bunny.
-Talán egyszer, még 7 évesen-mondta Sua, majd rám pillantott.
-Még egyszer sem, és nem érzem úgy, hogy az én sportom lesz-montam, és szorosabbra húztam fejem tetején lévő copfom.
-Majd Jungkook megtanít. Profi játékos, mint valami világbajnok-mondja J-hope, mire a mellettem ülő fiú cipőjét kezdte vizslatni.

-Ezt azért nem mondanám, de mindenesetre segíthetek benne. Annyira nem bonyolult az egész-mondja, és ránk emeli tekinteti, cipője orráról.
-Oké, megpróbálhatjuk, de előre szólok, borzasztó vagyok a legtöbb sportban-mondtam, majd kipillantottam az ablakon. Nem nagyon láttam még a várost, de kívülről gyönyörű volt. Az egésznek olyan vidám hangulata volt, csomó boldog emberrel. Hatalmas házak nyúltak az égbe, melyek oldala végig ablakokkal volt fedve. Az utcán sok ember, kiknek mindegyike siet valahova. Az óriási meleg ellenére rengeteg turistát lehetett látni az utcákon elveszve, hisz a térkép nem sokat segített ebben a hatalmas városban. Végül az itt lakó emberek segítségével tudtak eljutni végállomásukhoz.

-Megérkeztünk-hallottam J-hope hangját, mire kizökkentve a gondolataimból, pillantottam oda. Mindenki felhúzta fekete maszkját.
-Akkor induljunk!-mondta Rm és kinyitotta a kocsi ajtaját. Óvatosan léptem ki a friss levegőbe, ahol rögtön a lány sikítások és a vakuval találtam szembe magam. Suaval ketten középen voltunk, miközben a fiuk minden oldalról próbáltak takarni minket. Szerencsékre hamar beértünk az épületbe, így nem kellett tovább a sok ember ordítozását hallgatni.
-Ezt ti minden egyes nap megélitek?-kérdezte Sua, majd a maszkja felé nyúlt amit már azonnal le is húzott.
-Minden nap akár többször is-mondta Jimim egy nagy levegő kíséretében, és elindultunk beljebb az épületben. Teljes üres volt az egész hely, kivéve a jegyvásárló pult mögött álló nőt. V lépett oda és pár szó váltása után bemehettünk a pályára. Izgatottan léptem be az ajtón, mire egy óriási terembe találtam magam, amiben pályák, labdák és bábuk voltak elhelyezve. Elosztottuk a pályákat és, a hozzá tartozó csapatokat. Én Bunnyval kötöttem ki egy csapatba, hát ha tud valamit tanítani nekem.

-Oké, figyelj! Először is megfogsz egy neked színpatikus labdát,-mondta, majd felemelt egy lila darabot-belerakod az ujjad ebbe a három lyukba, és egyszerűen elgurítod a bábuk felé-mondta, majd így is tett, amivel letarolta az összes bábut-Valahogy így-mondta és a szinte fekete szemeivel rám pillantott.
-Renben-mondtam és labdák felé indultam, ahol ugyanazt a lila labdát emeltem fel. Vagy is csak próbáltam, hisz az nem volt olyan könnyű, mint gondoltam. A mellettem álló fiu halk nevetésbe tört ki, mire egy szúrós pillantást adtam neki, de én is megmosolyogtam a kínos pillanatot.
-Próbáld meg egy kisebbel!-mondta, majd kezembe nyomot egy könnyebb sárga darabot, ami már jobban tetszett. Mosolyogva pillantottam rá, és elhelyeztem ujjaim a labdában, majd nagy lendületet véve elgurítottam a bábuk irányába, amiből végül egy sem dőlt le. Halkan kuncogtam bénaságomon és Bunny felé indultam.
-Első próbálkozásra nem is olyan rossz-mondta majd a labdák felé indult. Megint csak a lila labdát ragadta meg, amit olyan könnyedén emelt a magasba, hogy csak kikerekedett szemmel tudtam rá nézni. Elgurította, amely megint csak mindegyik bábut eltalálta. Ezt nem hiszem el, ő tényleg egy világbajnok ebben.

~~~

Sokadik alkalomra nyúltam a már megszokott sárga színű labdáért. Egyszer sem sikerült még kettőnél több bábut eltalálnom.
-Ennek sikerülnie kell!-mondta a mögöttem álló fiú és biztatóan pillantott rám. Egyet bólintottam irányába és egy nagy sóhaj hagyta el számat. Becsuktam szemeim és sokadik próbálkozás után, megint csak elgurítottam a kisebb labdát, ami most egész jo irányba indult el, és letarolta az összes bábut a pályán. Boldogan sikítottam egyet, majd a mögöttem mosolygó Bunny kezei közé futottam és erősen átöleltem.
-Sikerült!-suttogta füleimbe.
-Sikerült-mondtam vissza és sehogy sem tudtam letörölni a vigyort az arcomról.