Milyen érdekes... Végre úgy éreztem, jobban vagyok, mintha egy láthatatlan kéz összeragasztotta volna volna a darabkáimat, és erre jött egy szélvihar, ami újra tönkrezúzott...
Ennek már soha nem lesz vége,
igaz?
YOU ARE READING
Szívdobbanások
Poetry____ Gond(olat)ok ~~ mert lelkem soha ki nem fogy a furcsa gondolatokból, még mindig fojtogat belülről minden, ki kell adnom őket magamból, ki tudja, talán már megőrültem... ♡♡ ❝Talán a beteljesületlen álmok a legédesebbek...❞ ❝S néha ha kicsit meg...
31.
Milyen érdekes... Végre úgy éreztem, jobban vagyok, mintha egy láthatatlan kéz összeragasztotta volna volna a darabkáimat, és erre jött egy szélvihar, ami újra tönkrezúzott...
Ennek már soha nem lesz vége,
igaz?