úgy írnék most valamit... valami szépet, valami jót... de nem jönnek a szavak. most minden olyan erőltetettnek tűnik.
de hát hogy is reménykedtél, drága? a te szótáradban nem szerepel a "siker" szó.
üres vagyok... vagy épp túl sok minden viaskodik bennem? nem tudhatom. azt viszont igen, hogy ma is, már oly sokadszorra, egy kicsit meghaltam.
üres vagyok, már érzem... és ez valami olyan szomorúsággal tölt el, mint ami a lemondással jár.
de hát ezt jelenti az életem. lemondani a boldogságról, a régi énemről, a jövőmről, lemondani az életemről. le kell mondanom a szívemről...
YOU ARE READING
Szívdobbanások
Poetry____ Gond(olat)ok ~~ mert lelkem soha ki nem fogy a furcsa gondolatokból, még mindig fojtogat belülről minden, ki kell adnom őket magamból, ki tudja, talán már megőrültem... ♡♡ ❝Talán a beteljesületlen álmok a legédesebbek...❞ ❝S néha ha kicsit meg...
