Még aznap elmeséltem a dolgokat Karennek, természetsen az álmomat kihagytuk..mert hát na. Nem vagyok rá büszke..
-Ma úgy döntöttem szépen elbeszélgetek vele!-magyaráztam az iskola felé sétálva
-Ha nem érdekel, miért akarsz vele beszélni?-vonta fel a szemöldökét.
-Nem akarok!-vágtam rá-Csak szar hogy átcseszett
-Minket kilencedik óta mindenki átcsesz-nevette el magát, én pedig megértően bólintottam-Erősnek kell lenned..maradj tőle távol.
Én persze megpróbáltam ezt a "tervet" végbe vinni, bár néha nehézkesen ment. De sikerült.
-Szia-lépett elém mosolyogva Jack, miközben a szekrényemmel szenvedtem.
-Szia-mosolyogtam vissza a kék szempárba, ami szeretet és megnyugvást árasztott, még Thomasé sokkal inkább vad tüzet és érezlmeket.
-Arra gondoltam elmehetnénk valamelyik nap, valahova-dobta be az ötletet
-Jó ötlet!-vágtam rá-Régen voltunk együtt, szólok is Karennek mikor jó-mondtam, majd indultam volna de Jack visszahúzott.
-Arra gondoltam, kettesben-köhintett
Nekem egy pillanat alatt leestek a dolgok, szóvak randira hív. Egy kedves, helyes, velem egy szinten lévő srác. Nem akar kihasználni..hmm, mérlegeljünk.
-Szívesen elmegyek veled-bólintottam, és láttam hogy feldobta a válaszom.
A nap további részében még 1 nyelvtant és 1 németet kellett kibírnom majd kisiettem az iskolából, és felszálltam a buszra (majdnem lekéstem) még ott egyeztettünk Jackel hogy másnap suli után elvisz valahova kajálni, vagy moziba. Végül a mozi mellett döntöttünk :)
~~~
Reggel kicsit ingerült voltam, egyrészt a töri tz miatt amiből semmit nem értek, másrészt pedig izgultam a randim miatt. Kb. fél órába telt mire megtaláltam a tökéletes ruhákat (egyébként azokat amiket előszőr vettem ki a szekrényből, na mindegy.)
Gyorsan leugrottam a buszról, egészen addig siettem míg meg nem ismétlődött egy régebbi szituáció. Én és Thomas. Mikor késésbe vagyok. És erőből neki ütközök. Hmm de jó!
-Hát szia outcast-fordult felém, vigyorral az arcán, a haverjaból pedig kitört a nevetés
Én hirtelen azt sem tudtam mi van..
-Most nem akarsz beszédet mondani?-szólt hozzám cseppet sem kedvesen egy magas fiú, én pedig nem jutottam szóhoz.
-Hagyd-tartotta fel az ujját Tom
-Szerintem mind hagyjátok-hallottam Jack hanját melőlem, majd megfogta a kezem és arréb sétált velem. A hátunk mögül sziszegést és "uuu"-zást lehetett hallani. Illetve Tom hangját hogy most hirtelen mennyira bátor lett ez a Jack gyerek, természetesen gúnyosan mondta. Ki hitte volna. Nem?
-Kösz-biccentettem Jacknek aki csak bólintott
-Seggfejek.-jelentette ki rezzenéstelen arcal, viszont a szemeivel őket figyelte (éppen valami insta celebet pontoztak..chh)
-Nem vitatkozom-tartottam fel a kezem-De mennem kell! Amúgy is késésben vagyok!-néztem az órámra, majd nyomtam egy gyors puszit az arcára, ami nem csak őt, hanem engem is meglepett. Majd felsiettem a lépcsőn.
~~~
Az utolsó óráim már csak a "randi" körül forogtak. Karennek áradoztam hogy milyen ritkán van ilyen stb..
-Persze amikor egy EMPERORS srác le akart smárolni nem így reagáltál-röhögött, én pedig magamban megjegyeztem hogy bár akkor egy ideig a bizonyos EMPERORS sráccal álmodtam....szóvaaal..nem is tudom
-Az nem olyan volt-legyintettem-Ott csak ki akart használni
أنت تقرأ
A Kitaszítottak /𝚘𝚞𝚝𝚌𝚊𝚜𝚝/
عاطفيةTeljesen egyedül vagy. A társadalom soha nem fog segíteni. Az igazgató és a tanárok csak addig törődnek veled, amíg ez a dolguk, de igazából le se szarnak, kölyök. Láthatatlan vagy a számukra. Láthatatlan vagy egyéniségként a gondolataiddal, a nehéz...
