-Bár most nem jó..-néztem a társaságra akiknek a közepén Jack állt. Thomas is szemügyre vette őket és leesett neki miért nem akarom.
-Ohh, dehogyisnem-vigyorgott, és már állt fel én viszont megragadtam a karját
-Ezek nem Emperorsok! Nem akarunk konfliktusokat, és itt senki nem kő gazdag mint te! Szóval az ilyen megjegyzéseid hanyagold-mondtam, még nem fejeztem be, fe Tom megfogta a kezem felrántott és megindult a társaság felé engem is magával rántva, nem tudtam kivenni a kezemet a kezéből..mondom hogy drámár akar!
-Sziasztok-vigyorgott, és hirtelen visszajött az életkedve
-Hali-intett Karen
Molly hevesen integetett a többiek pedig csak bólintottak, egyedül Jack nézte egy ideig, majd megszólalt.
-Szia-mondta morogva-Mit keres itt egy nagy Emperors?-kérdezte gúnyos hangon
-Gondoltam megnézem a kisebbséget-vigyorgott vissza Tom én viszont oldalva löktem, egyből leesett neki hogy ez a kijelentés nem volt helyes.-Akarom mondani..-köhintett
-Thomas is Outcast-jelentettem ki, a többiek pedig abbahagyták amivel éppen foglalkoztak és felénk néztek
-Hogy mi van?-fakadt ki Karen
-Ezt ugye most te sem gondoltad komolyan.-fintorgott Jack, a többiek pedig csak tátott szájjal bámultak
-De-jelentettem ki, Tom pedig bólintott
-Szóval úgy gondolod hogy összejöttök és egyből Outcast lehet?-röhögött
-Szerinted önszántamból vagyok itt?-mondta Tom, miközben Jack szemébe nézett
-Nem járunk-emeltem ki a lényeget
-Jaj, te szegény, csókolózol más csajával miközben barátnőd van és ki tagadbak? Nehogy még megsajnáljalak!-röhögött Jack Thomasra, most ő volt előnyben
-Engem nem érdekel sajnálsz e-vigyorgott-Attól még hogy Outcast lettem, ugyan az az ember vagyok, ugyanúgy jobb mint te-mondta gúnyosan, Jack pedig megindult volna felé de Marko visszafogta, Tom csak vigyorgott majd elsétált.
-Ez most komoly?-akadtak ki mindannyian (amíg Tom itt volt, nem mertek megszólalni)
-Igen-vontam válat
-Azok után ami történt még befogadjuk?-hüledezett Molly
-Ezt nem mi döntjük el! A kitaszítottak már nem tudnak senkit kitaszítani-magyaráztam
-Plusz, te örülsz hogy itt van-mondta Jack én pedug felvontam a szemöldököm
-Most mi bajod?-kérdeztem de meg is bántam
-Szerinted?-fintorgott, majd sarkon fordult és ő is elsétált, Karen megragadta a kezem és elrángatott.. Engem mindenki oda rángat ahová akar.
A terembe beérve lerogytam a helyemre és a kezembe temettem az arcom. Azon agyaltam hogy miért? Maradt volna inkább minden ugyan olyan! Az a levél! Most mindenki jobban utál mint eddig. Vagyis eddig kiröhögtek és csesztettek, most utálnak. Fejlődés? Hát nem.
-Minden oké?-bámult engem Karen, a szavai pedig kitaszítottak a gondolataim közül, felkaptam a fejem és hevesen bólogattam
-Igen..persze-erőltettem mosolyt
-Mi történt Thommal hogy kitaszították?-kérdezett rá lassan, tudta hogy nem alkalmas, de megőlte a kíváncsiság
-Azon kívül hogy megcsókolt miközben nekem barátom, neki pedig barátnője volt (ráadásul a suli legmenőbbje) aztán összeverekedett az Emperorsokkal, és most úgy néz ki a feje mint egy élő szilva..hát, ezeken kívül semmi-feleltem közömbösen, Karen pedig bólintott,láttam hogy gondolkodik.
-És akkor most bejön neked Tom?-kérdezte lányos vigyorral
-Nem-feleltem egyszerűen
-Miért??-lepődött meg, én csak lassan ránéztem és felvontam a szemöldökön
-Ezt tényleg meg kell magyarázni?-kérdeztem
-De most hogy Outcast hivatalosan is összejöhetsz vele-vágta rá
-Karen..ő még mindig ugyan az az ember. Egy seggfej.
![](https://img.wattpad.com/cover/198234269-288-k689816.jpg)
ESTÁS LEYENDO
A Kitaszítottak /𝚘𝚞𝚝𝚌𝚊𝚜𝚝/
RomanceTeljesen egyedül vagy. A társadalom soha nem fog segíteni. Az igazgató és a tanárok csak addig törődnek veled, amíg ez a dolguk, de igazából le se szarnak, kölyök. Láthatatlan vagy a számukra. Láthatatlan vagy egyéniségként a gondolataiddal, a nehéz...