Mit tennél ha egy számodra fontos személyt magával rántana a sötétség? Meddig mennél el azért hogy megmentsd? Ha egyáltalán meg lehet... S vajon érte mennél? Vagy inkább vele? Hol van a határ és menyire nehéz azt átlépni?
Yunara Manami egy a U.A. Ak...
Gran Torino háza előtt tébláboltam. Nem mertem bemenni, hiszen nem tudom mit fog szólni ahhoz, hogy megjelentem nála. Kezemet rátettem ugyan a kilincsre, de nem bírtam rávenni magamat arra, hogy lenyomjam.
Gondolataimból egy furcsa zaj ugrasztott ki. Mintha leejtettek volna valamit. Oldalra fordítottam a fejem a hang irányába. Gran Torino ott állt tőlem 10 méterre. Valószínűleg bevásárlásból jöhetett, mert a fura hangot az adta ki, hogy leejtette a vásárolt dolgokat, zacskóstul. Tátva maradt a szája és nem hitt a szemének.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
- Y-Yunara kun? - nyögte ki végül.
Éreztem, hogy ő sem tud mit kezdeni a helyzettel. És én még tetéztem ezt, hiszen, nem tudom miért, de könnyezni kezdtem.
- Yunara kun? Mi történt?
- Segítség kell! - küzdöttem meg elcsukló hangommal, hogy legalább ennyit ki tudjak mondani
Gran Torino beengedett a lakásába. Hagyta, hogy megnyugodjak valamennyire és közben csinált nekem egy teát. Sikerült megnyugodnom és összerendeznem a gondolataimat arról, hogy mit fogok majd mondani. Ő közben felhívta a többieket telefonon. Hallottam amint beszél velük. Háromszor telefonált. Elsőként Recovery Girl-t hívta. Nagyot sóhajtott a vonal túlsó felén lévő hölgy mikor meghallotta, hogy előkerültem. Gondolom nagyon aggódott miattam és most végre fellélegezhetett. Aztán All Might jött. Neki háromszor is el kellett ismételni, hogy itt vagyok. A hangok alapján, amik átszűrődtek kapkodott össze vissza, hogy a feladataival végezni tudjon és elindulhasson ide. Ez után következett Katsuki. Nagyot nyeltem mikor felvette a telefont.
- Hai?
- Bakugou kun?
- Gran Torino maga az? Mit akar?
- Yunara kun itt van nálam.
Egy perc teljes csend ült a vonal mindkét végére, majd a szőke unott hangja törte meg a csendet.
- Szóval előkerült végre...
- Ide tudnál jönni?
- Még meglátom. - mondta majd letette.
Éreztem a hangján, hogy meg haragszik rám az erdőben történtek miatt. Meg is értem. A fejéhez vágtam olyan dolgokat, aznap amiket már megbántam. Elmentem egy sorozatgyilkossal és eltűntem hetekre. És ne felejtsük el azt sem, hogy miattam akarta megölni őt a Démon. Teljesen érthető, ha már nem aggódik miattam, sőt az is, ha el sem jön ma ide. Megértettem és elfogadtam, de mégis akaratlanul is megszorítottam a kezemben tartott bögrét. Rosszul esett. Hogy ne esett volna! Az a robbanékony sün már nem foglalkozik velem, mert a saját fejem után mentem.
- Yunara kun? - szakított ki gondolataimból a nyugdíjazott hero hangja.
Rá emeltem a tekintetemet. Láttam, rajta hogy aggódik miattam.
