Új volt még minden, s én önfeledten lebegtem a biztonságos semmiben. Úgy éreztem, az enyém lehet minden, csak ki kell nyúlnom érte, elérhetem. Lépésről lépésre tanultam az áramlatok táncát, s erőm a felkelő nappal ébredt. Hullámokat hordtam a hátamon, versenyeztem a széllel; az óceán egyszerre volt túl nagy és túl szűk nekem. Örvényként pörögtem az otthonadó, végtelen kékben, s valahogy mégsem találtam a helyem.

YOU ARE READING
Viharhozó
Short Story"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivit...