Csak néztem, ahogy a ragyogás cikázva fut végig a karomon, átszőve mindenem. Éreztem, ahogy ereje bennem lüktet, hogy minden lélegzetvétellel orkán támad. Felegyenesedtem, tekintetem az égre szegeztem, mely nem volt többé elérhetetlen. Láthatatlan láncaim, melyek eddig a földhöz szegeztek, elpattantak, s végre nem volt, mi visszatartson.
Előre nyújtottam kezemet, megragadtam a körülöttem tomboló szelet. A zabolázatlan, vad forgatag akaratom előtt fejet hajtott, s ujjaim között engedelmesen tekergett. Lépcsőt emeltem hát belőle, s az ébredő vihar hátán, villámokkal kísérve másztam meg az eget.
YOU ARE READING
Viharhozó
Short Story"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivit...
