Neszezés szakított ki a sodró álmok forgatagából. Felültem a sápadt holdfényben. Először csak a mozgó alakokat pillantottam meg, majd egyre erősödő suttogás töltötte meg a hűvös levegőt.
"Vigyázzatok, halkabban! Veszélyes..."
Rémülten kapkodtam a fejem, keresve, miről beszélhetnek. Csak osonó árnyakat láttam, melyek akár a cápák, köröztek. A levegő megdermedt, a pillanat felgyorsult, gondolataim zavarodottan cikáztak. Ugyanazt a rettentő feszültséget éreztem, mint mikor egy éhes ragadozó közelít.
"Ott van a szörnyeteg! Kötözzük meg!"
Felpattantam, továbbra is pásztázva a sötétséget, kutatva a lényt, mi a felbolydulást kelthette. A fojtogató sötétben az árnyak tovább keringtek, egyre közelebbről hallottam puha lépteiket. Testem megfeszült, ugrásra készen vártam a felém haladó alakokat, majd megpillantottam.
Halványan derengőpengék, lándzsák, kések hada. Jeges izzadtság futott végig a hátamon, ahogy megértettem, körbevettek.
KAMU SEDANG MEMBACA
Viharhozó
Cerita Pendek"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivit...
