Ahogy szakadatlanul meneteltünk a szárazföld belseje felé, a búcsú keserű ízét lépésről lépésre feledtették el velem az új világ csodái. Gyermeki ámulattal figyeltem minden növényt és bogarat, s az emberek csak mosolyogtak rajtam.
Az úton heverő tüskék éskavicsok felsértették a talpam, kiserkenő vérem vörösre festette a talajt. Abiztonságot adó kékségben sosem tapasztaltam, hogy a fájdalom szép is lehet.Minden apró seb, minden karcolás azt súgta felém, hogy élek. Élek, jobban, mintvalaha.
KAMU SEDANG MEMBACA
Viharhozó
Cerita Pendek"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivit...
