Az este folyamán még megírtam a két legjobb barátnőmnek, Tessának és Alicenek, hogy mi is történ az út alatt. Nagyot néztek és ezerrel cukkoltak, hogy biztos bejövök a srácnak és azért kezdett el velem beszélgetni a gépen. Inkább rájukhagytam, mert úgy is tudtam, hogy még napokig fognak viccelni ezzel.
Másnap szinte egyszerre mentünk le Edwardékkal az étkezőbe. A reggeli alatt eléggé feszengtem, mert folyton azt vettem észre, hogy Edward bámul engem. Nem igazán tudtam hova tenni, így próbáltam inkább nem foglalkozni vele.
Reggeli után lementünk a partra és az egész napot ott töltöttük. Nem akartam egy percre se kijönni a vízből olyan jó volt, ahogy körülölelt a tenger.
Amikor épp a víz alatt voltam éreztem, hogy eltalált valami. Felnézek és látom, hogy egy labda volt az ami Edward és a húga felől jött.
~Ez a ti labdátok ugye?-kérdezem miközben megfogom a lasztit.
~Igen köszi.-feleli, majd odadobom neki.-Amúgy ő itt a kishúgom, Katie.-mutat a húga felé, aki kb ilyen 10 éves lehetett.
~Szia. Bella vagyok.
~Szia. Nem akarsz te is játszani velünk?-kérdezi Katie tündéri tekintettel.
~Hát... nem is tudom.
~Na gyere, persze ha van kedved.-győzköd Edward.
~Hát jó.
Hosszasan röpiztünk (ha lehetett azt a szerencsétlenkedést röplabdázásnak nevezni) közben mind a hárman szakadtunk, hogy milyen bénák vagyunk.
A délután nagy részét is együtt töltöttük, amiről a szüleink szinte semmit nem tudtak.Este, ahogy visszamentünk a szállásunkra egyszer csak azt veszem észre, hogy van egy messenger értesitésem, Edward írt.
~Szia. Remélem nem zavarlak.-Nagyon meglepődtem, egy pillanatig hezitáltam, majd visszaírtam.
~Szia. Egyáltalán nem zavarsz.
~Akkor jó. Lenne kedved beszélgetni?
~Miért is ne.
Hosszú órákon át beszélgettünk miközben észre se vettük, hogy már éjjel 3 óra volt.
~Amúgy feltűnt, hogy már vagy 6 órája csak beszélgetünk?- kérdezi én meg úgy felnevettem a meglepődöttségtől, hogy csoda ha nem ébresztettem fel senkit.
~Tényleg. Jól eltelt az idő. Akkor szerintem én már megyek aludni. Jó éjt.
~Jó éjt.
~Te még mindig fent vagy?-kérdezi a bátyám. Úgy tűnik még is csak felkeltettem valaki.
~Igen. Csak beszéltem még valakivel.
~Ilyen későn mégis kivel?
~Hát... Tessával.
~Látom rajtad, hogy hazudsz. Még is ki lehet, hogy még hazudsz is?
~Edward, vele beszéltem eddig.-dadogom el neki.
Tisztára kiakadt a bátyám, meg se bírt szólalni.
~Will... ezen most miért vagy úgy kiakadva?
YOU ARE READING
Légi útitárs (Szünetel)
RomanceMinden ember kerül szerencsétlen helyzetekbe, ez az élet velejárója. Akkor természetesen senki nem örül az adott szituációnak. De később ha vissza gondolunk rá lehet, hogy már inkább hálásak leszünk azért, hogy megtörtént. Bella Evans a tizenhat é...