Kuroo pici feladója

1. fejezet

Kuroonak nagyobb szüksége lett volna alvásra, mint gondolkodásra, mégsem tudta kiverni a fejéből Kenmát. Ha a fiú velük játszik a másnapi edzőmeccsen, Kuroo nem törődött volna vele, de Kenma még mindig otthon feküdt törött lábbal. Kuroo meglátogatta és beszámolt neki a Seijoh elleni meccsről, átadta a csapat jókívánságait, aztán egy darabig csendben ült Kenma ágya szélén, és nézte őt. Ostoba sérülés volt, Kuroo alig hitte el balesetet. Kenma viszont hetekre ki volt ütve miatta, és a csapat megérezte a feladója hiányát.

Kuroot nem igazán aggasztotta a meccs. Talán nehezebben, de Kenma nélkül is elboldogulnak valahogy. Volt még egy feladójuk, de ahogy erre gondolt, összeszorult a gyomra. Kenma arcát egy másik váltotta fel, pedig a tornatermen kívül nem akart foglalkozni Chiekóval.

A lány hetekkel korábban, hirtelen csöppent a röplabdacsapatba. Lev nyomában, leszegett fejjel lépett be a tornaterembe egy délután, és méterekkel távolabb állt meg tőlük. Lev közben folyamatosan beszélt, de Kuroo csak arra emlékezett, hogy „Hirai-san így, Hirai-san úgy", amíg a fiú el nem hallgatott, észrevéve, hogy Chieko ment utána.

Chieko nyilvánvalóan félt. Látszott a szemén, amikor felnézett, ez mégsem sütött a hangjából.

Kuroo fogalma sem volt, hogy az az alacsony, barna lány mit akar tőlük. Épp egy edzés kezdetén voltak, ő pedig dohogott, hogy Lev megint nem jött időben. Amikor meglátta, már leszidta volna, de a folyamatos Hirai-sanozás elhallgattatta egy pillanatra.

Hirai-san, vagy ahogy nekik bemutatkozott később, Chieko, az edzőt kereste. Kuroo furcsállta, de rászólt Levre, hogyha már idáig elhozta, kísérje el hozzá, a többiekre pedig, hogy kezdjenek bemelegíteni. Nem tetszett neki, hogy megzavarták az edzést, de ahogy visszarázódott a rutinjába, Kuroo többet nem foglalkozott Chiekóval.

A lány később Nekomata edző oldalán került elő. Az edző leállította a gyakorlást és magához hívta a csapatot. Chieko sápadtan állt mellette, ám a korábbi félelmet elszántság váltotta fel a szemében. A az összes előtte álló fiúhoz beszélt, a tekintetét mégis többször nyugtatta Kuroon, mintha a beleegyezését várta volna. Chieko előbb az edzőt, majd őket kérte, hadd csatlakozzon. A Nekoma női csapata feloszlott, nem maradt más választása.

Chieko tudta, hogy sosem játszhat velük hivatalos meccseken, mégis együtt akart lenni a fiúkkal. Másodévesként érkezett a Nekomába, és egy hónapig gyötrődött, mert nem volt hol gyakorolnia. Nekomata edző megengedte, hogy együtt eddzen a csapattal, de el kellett fogadnia, hogy nem lesznek kíméletesek hozzá.

A férfi röplabda egészen más. Chieko hamar megértette, pedig kétszer olyan keményen dolgozott, mint korábban. Mindent megtett, hogy bebizonyítsa, méltó a nekomás edzésre, ám eleinte ez sem bizonyult elégnek.

Kuroo látta, mennyire küszködik, hogy lépést tartson velük. Chieko nem tudta pótolni Kenmát, a feladásai nem kerültek összhangba az ütőikkel, a lány mégis mindent megtett, hogy felvegye a játék ritmusát.

Eleinte csak nézte őket, mélyen elgondolkodva hajtotta a kezébe az állát. Elemezte a mozdulataikat, az összhangjukat, kapcsolódási pontokat keresett. Kuroo összerezzent, ha magán érzete a lány kutató pillantását a gyakorlás alatt.

Azt hitte, meg tudja szokni őt. Hetek teltek el, hogy Chieko bebocsátást nyert a klubszobába, a tornaterembe és a csapatba is. A jelenléte eleinte furcsa volt. Kuroo remélte, hogy az ugrás közben röpködő hajfonat pár nap után már nem vonja el a figyelmét, de ahelyett, hogy elfeledkezett volna róla, Chieko a legváratlanabb percekben jutott eszébe.

Kuroo tényleg csak aludni akart. Elfáradt, és a szombat délelőtti meccs is egyre közeledett. Chieko végignézi majd. Kuroonak borsódzott a háta, a másik oldalára fordult. Türelmetlen szusszanással szorította a párnát a fejére, hogy végre elaludjon. Nem akart idegeskedni, nevetséges lett volna. A Seijoh még Kenma nélkül sem jelenthet gondot, biztatta magát, Teshiro ott van, hogy tegye a dolgát. Kuroo tudta, nem lenne fair játszatni Chiekót, és azt is, mennyire rossz ötlet. Majdnem harminc centivel volt kisebb bármelyiküknél, nem beszélve a Seijoh-sokról, de nem ez volt a legnagyobb baj. Bármennyit gyakoroltak együtt, Chieko nehezen került összhangba a fiúkkal. Nem hibáztatta őket, mert neki sem sikerült megszoknia, hogy a közelében van. Levet leszámítva, akivel ismerték egymást, nem bíztak meg benne egészen.