Esti Mesék

Szex Isten - Epilógus

Három hónappal később

Damien fekete úszónadrágban és kigombolt fehér ingben ült egy napozóágyon, egy ernyő árnyékában, ölében egy falatnyi bikinit hordó vörös hajú szépséggel. Nem ő volt az egyetlen, mert egy fekete hajú bombázó épp most emelkedett ki a medence vízéből, két szőke pedig valamivel arrébb csacsogott koktéllal a kezében.

Nem volt olyan szokatlan, hogy floridai villájának egyszerre több női vendége is akadt, akik csak egy bizonyos céllal tartózkodtak itt, hogy őt szórakoztassák és kényeztessék. A kis vörös az ölében nagyon dörgölőzött és pontosan tudta mit akar, de egyelőre nem érzett hozzá kedvet.

Alig néhány órája keltek fel és azóta már mindegyik lány egyszer megkapta őt, az éjszakáról nem is beszélve. Ennek ellenére élvezettel legeltette a szemét a lágyan hullámzó dús kebleken, amik valószínű nem voltak természetesek, bár őt ez nem zavarta. Tenyere a formás fenékre simult és becézte azt.

- Khmm... elnézést uram! - köszörülte meg a torkát a férfi alkalmazott, hogy felhívja magára a figyelmet.

- Igen? - és fel sem nézett.

- Egy hölgy van itt.

- Akkor engedje be! - ugyan jobb szerette, ha valaki előre bejelentkezik, de mégis, hogyan mondhatna nemet egy hölgynek? Bár a nála megfordulókat nem igazán lehetett ezzel a szóval illetni.

- Szia Black! - szólalt meg egy nagyon is ismerős hang, mire megmerevedett a mozdulat közben.

Nem fordult meg a fejében, hogy Ashley valaha megkeresné őt, még ha rá is jön ki ő valójában. Persze voltak éjszakák, amikor felébredt és a plafont bámulva azt a kékes-szürkés szempárt látta. Olyankor elkapta a vágy, hogy újra lássa, de mindig emlékeztette magát a lány túl rendes hozzá képest.

Lassan emelte fel a tekintetét és a jól megszokott látvány fogadta. A lány farmert viseld, de a kockás ing helyett top simult az alakjára, a lovaglócsizmát meg edzőcipőre cserélte, de még így is látszott rajta, hogy nem ebbe a közegbe való. Vendéghölgyei becsmérlően néztek végig rajta, de nem foglalkozott velük, egyedül őt nézte.

- Beszélhetnénk? - tette fel a kérdést, bár ő sokkal inkább másra vágyott, nem egy beszélgetésre.

Kicsit megtolta a popsit mire a vöröske kelletlenül felállt, majd a másik három társaságában befelé indultak. Az egyikük még meg is lökte enyhén Ashley karját, sőt mintha elhangzott volna valami olyan sértés is, hogy csontoska. Nem akarta elhinni, amikor a lány hasonló pillantással viszonozta, amit ő kapott.

- Szóval? - dőlt előre kicsit, bár legszívesebben feláll a napozóágyból és odamegy hozzá.

De nem, jobb ez így, hogy a medence közöttük van. Ashley viszont nem így gondolta, mert elindult felé és képtelen volt róla levenni a szemét. Aztán azon kapta magát, hogy fantáziálgat, mint éjszakánként.

- Tudod nem könnyű téged megtalálni.

- Nem szeretem, ha zaklatnak - a lány bólintott, majd megállt, aminek nagyon örült.

- Akkor nem foglak sokáig feltartani. Két dolog miatt jöttem - kérdőn húzta fel a szemöldökét, hogy folytassa - Először is szeretném megköszönni, hogy megvetted a farmot, de ennél többet is tettél, mert egyből vissza is ajándékoztad nekem.

Megrántotta a vállát, mintha semmiség lenne és a bankszámláját nézve az is volt. Egyszerűen csak azért tette, mert tudta mire megy ki a játék. Kényszerhelyzetbe hozni Ashleyt, hogy az a Mr. Grahem kihasználhassa. Márpedig utálta az ilyen alakokat és inkább keresztül húzta a számításait. Legalábbis ezt mondogatta magának.