Vámpír fészek (Befejezett)

Megszállt Lélek

Amint vissza értünk Ben gondoskodott rólam és az nap este is ott aludt mellettem. Fogadok azt mondja majd hogy elfáradt miközben figyelt rám és elaludt, itt. Azután reggel nem lesz itt, csak úgy mint a múltkor.

De tévedtem. Ben ott volt mellettem reggel. Ez jól esett, de lehet köze van ahoz hogy miket mondott Anabell és nem akarja hogy igazak legyenek, csak ilyesmire tudtam gondolni.
Majd lassan fel keltem a, már jó pár órája tartó komából.
-Jó reggelt.. - szóltam az alvó Ben-hez.
Mire ő lassan megmozdította karját és a szeméhez emelte majd megdörzsölte és lassan rám nézett.
-Jó reggelt... - mondta majd rá tette a tenyerét az arcomra.
-Örülök hogy jobban vagy.. - csak ennyit mondott majd lassan felkelt és át ment a saját szobájába hogy átöltözzön.
Én be zártam az ajtót hogy rám ne nyisson valaki és öltözni kezdtem.
Majd amikor készen lettem a tükör elé álltam. Majd hirtelen furcsa dolgot láttam. Én amint furcsa szerelésben vagyok és bántom a srácokat.
Azután amikor vége lett hátra estem.
-"Ez meg mi a franc volt?" - kérdeztem magamban.
Majd lassan felálltam és már láttam a tükör képem. Egy szép és aranyos lány volt benne színes ruhában.
Lassan vettem a bátorságot és kimentem. Mindenki ott volt megint, ettek.
-Jó reggelt!-köszöntek kórusban.
-Jó reggelt.. - mondtam majd oda mentem.
-Már is más a csaj.. - mondta Python és végig mért.
-A csajnak van neve is.. Ana. - vágta rá a fekete hajú lány.
-Köszönöm. De egyébként én is megtudhatnám a tiéd? - érdeklődtem.
-Persze, Rocky vagyok. - mondta széles mosollyal.
-Szép név.. - mondtam majd hozzá fogtam a reggelihez.
Majd Ben oda jött hozzám és az egyik kezét a hátamra helyezte.
-És hogy vagy? - kérdezte halkan.
-Hát jól miért? - érdeklődtem.
-Nem emlékszel semmire? -kérdezett vissza.
-Hát a tükör előtt egy furcsa dolog jelent meg.. Amikor abban a fekete ruhában vagyok.. És.. - nyeltem egyet. - Bántalak titeket.
-Ezek szerint igazad volt. - mondta Anabell.
-Valószínűleg.. Mi másért ment volna vissza. - helyeselt Python.
Ben bólogatott majd gondolkodni kezdett én meg csak folytattam a reggelimet.
-Ana ha végeztél gyere le.. - mondta Ben miután elindultak lefelé. Bólogattam majd megettem az utolsó falatot is, majd a mosogatóba helyeztem a tányérom és a poharam. És ahogy mondta Ben ha végzek menjek le, le is mentem. Amint le értem az első segélyszobába volt mindenki és vérvételre készültek.
-Huh?! - néztem meglepettem.
-Ana.. - mondta Ben és oda jött hozzám majd átkarolta a derekam és elvezetett a kanapéhoz.
-Ideje beszélni arról ami történt..
-Egyett értek..-vágtam rá.
-Amikor Agor megharapott, nem a véredet szívta ki, hanem vámpír mérget kaptál tőle. A szervezeted nem tudta rendesen feldolgozni, ezért az ereje, vagyis Agor mérge elment a teremtőjéhez majd amint érezte hogy az már nem él, elhagyott téged. Ezzel vége van... De azért még veszünk vért tőled hogy minden rendben - e. - mondta határozottan.
-De.. Én nem emlékszem sok mindenre ezekből.. - mondtam végül.
-Az ilyen megesik. - mondta Annabell.
-Közben Rocky és Python intézték a vér vételt de szinte meg sem éreztem.
Végig Ben-t bámultam. Egyszerűen elmerengtünk egymás tekintetében. Egyszerre volt ijesztő és csodálatos. Végre bele nézhettem a szemébe. Csodás volt, mintha csillogott volna, az arcvonásai is csábítóak voltak. Viszonylag helyes volt, főleg az ápolt bőre, és a szeme. No, meg a gyengédsége. Majd hirtelen elnézett és bele túrt a szép vörös hajába és csak nézte a többieket ahogy vért vesznek. Már éppen kezdtem fájdalmat érezni amikor láttam hogy Python végez. Megkönnyebbülten sóhajtottam majd újra Ben-re néztem, aki már itt volt előttem egy lépésre majd le ült mellém. A többiek össze pakolták a holmikat vissza a szobába szépen majd fel mentek a dolgukra, valaki ment járőrözni, valaki főzött vagy takarított hiszen azt is kell nekik. Ben pedig szótlanul ült mellettem.
Aztán amikor már csak ketten voltunk felé fordultam, jelezvén hogy várok a reakciójára, vagy hogy mit akar.
-Már beszéltünk arról mi volt veled, most jöhet az hogy.. - kezdte végül.
-Velünk.. - fejeztem be.
Ben erre szájára harapott majd láthatóan gondolkodott.
-Figyelj.. Én nem tudom mit mondtam amikor zizi voltam de engem nem érdekel az amit mondott Annabell. - fejeztem be.
-Helyes. - mondta majd fel állt majd nyújtotta a kezét. Habozás nélkül elfogadtam majd elindultunk.
-Igazából amiket mondott Annabell.. Azok nem teljesen igazak, csak szerintem ő úgy fogta fel a dolgokat. - mondta végül.
-Én megértem. - mondtam majd Ben megérintette az arcomat.
-Nem akarom elkapkodni, de olyan lányt mint te.. Nem láttam még. - erre kicsit elmosolyodtam.
Kicsit még elvoltunk kettesben.
Majd jött pár kérdés bennem.
-Mond Ben.. Lenne rá esély hogy a testvérem ne legyen rossz vámpír? - érdeklődtem.
-Hát ahogy mesélted nem önszántából ment oda, viszont őt ott nevelték. Úgyhogy ne várj túl nagy változást. - mondta majd elindult a lépcső felé.
-Még valami.. - állítottam meg.
-Igen? - fordult meg kíváncsian.
-A szüleim alig pár nap múlva itt lesznek a városban. És Beatrix.. Szerintem még ott van.. És utána meg csak menjek vissza?-támadtam le kérdésekkel.
-Ne aggódj! Megoldjuk. - mondta majd oda jött hozzám és át karolta a derekam majd felmentünk.
Természetesen megbámultak hogy Ben fogja a derekam.
Majd elengedett rögtön hozzánk jöttek kérdezősködni.
-Na.. Mesélj! - hívott arrébb Roky.
-Miről? - kérdeztem értetlenül.
-Ugyan már.. - szólt közbe Annabell.
-Majd megtudjátok, még én sem tudom mi van.. - mondtam a témát lezárva és be mentem a szobámba.
Gondoltam rendet rakok a szobába. És ugye bár a szobához kapcsolódó fürdőszobába is. Majd kopogást hallottam.
-Szabad! -mondtam rögtön.
-Csak én vagyok.. Mennünk kell egy másik vámpír fészekhez. - mondta Ben.
Ki mentem a fürdőszobából:
-Oké. Mikor értek vissza? - érdeklődtem.
-Nem tudom.
Oda mentem hozzá majd megöleltem.
-Jól van, de vigyázz magadra.
Ben csak mosolygott majd elmentek.
Egyedül maradtam.
Kicsit hirtelen megijedtem, egyedül így este felé. De még nagyjából fél óráig pakoltam. Majd hallottam egy hangos csattanást és mintha le ment volna valaki.