Bakugou Katsuki Boyfriend Preferences

❤️Amikor legelőször találkoztatok/Első benyomása rólad❤️

Nos, a legelsõ találkozásotok nem éppen úgy sikerült, mint amire számítottál volna. Mivel te csak késõbb kaptál lehetõséget arra, hogy a U.A.-ba felvegyenek, ezért évvesztesként kerültél be a gimnáziumba, viszont a képességed és a fizikai adottságaid annyira lenyűgözték a tanáraidat, hogy sikerült elintézniük, hogy a további tanulmányaidat az 1.A osztályban folytathasd. Volt néhány közeli ismerõsöd, akik ugyanebbe a gimnáziumba jelentkeztek, aminek te hihetetlenül örültél, hiszen úgy gondoltad, hogy így legalább nem leszel teljesen magadra utalva. Voltak annyira kedvesek veled, hogy részletesen meséltek neked az osztály tagjairól, így legalább már felállíthattál magadban egy képet, hogy kivel hogyan kell majd bánnod, és kik azok, akiket jobb, ha nagy ívben elkerülsz. A legelsõ napodon amint beléptél az osztályterembe, rajtad kívül még csak néhány ember volt bent, akik beszélgetéssel, a telefonjuk nyomkodásával, vagy pedig a padon való fetrengéssel próbálták meg elütni azt az idõt, amíg a tanár meg nem érkezik. Ezzel a néhány emberrel viszonylag elég hamar sikerült beszélgetésbe elegyedned és megtalálnod velük a közös hangot, hála a nyitottságodnak és a jó alkalmazkodóképességednek, szóval egy nagy kõ esett le a szívedrõl. Idõ közben megérkeztek azok az ismerõseid is, akik segítettek neked az elõzetes beilleszkedésben,így most már teljesen felszabadultan érezhetted magad. Azonban becsengõ elõtt néhány perccel megérkezett az osztály utolsó tagja is, akit amint megpillantottál, rögtön tudtad róla, hogy õ a társaság fekete báránya, és akit-ha élni szeretnél-jobb, ha elkerülsz, máskülönben lerobbanja a fejedet a helyérõl. Igen, a diák, akirõl most beszélek, nem más, mint Bakugou Katsuki, aki amint belépett, egy szúrós pillantást vetve a kis társaságotok felé, egy apró morgás kíséretében levágódott a helyére. Egy furcsa érzés arra ösztönzött téged, hogy a kelleténél egy kicsit tovább figyeld õt, hiszen most elõször pillanthattad meg azt a fiút, aki-a barátaid állítása szerint-hihetetlenül agresszív és bunkó másokkal szemben. Minél tovább figyelted, annál inkább rá kellett jönnöd arra, hogy egyáltalán nem néz ki rosszul, ráadásul az arcvonásai is igencsak férfiasak. Igazság szerint nem értetted, hogy miért utálhatják õt ennyire sokan, hiszen elsõ pillantásra egészen nyugodtnak tűnt számodra, azonban ezt a gondolatodat rögtön az elsõ órátok utáni szünet meg is cáfolta. Éppen a mosdóból sétáltál visszafelé, amikor hirtelen hangos ordítozásra lettél figyelmes. Amint a hang irányába fordítottad a fejed, megpillantottad, ahogyan a sokat emlegetett fiú, történetesen Bakugou Katsuki, a védtelen Midoriyát a falnak szorítva készül éppen arra, hogy behúzzon egyet a fiúnak, azonban még mielõtt ez bekövetkezhetett volna, képességed segítségével odateleportáltál közvetlenül a szõke hajú, magából teljesen kikelt fiú mögé, majd csupán egy érintés segítségével megállítottad karját. Persze azzal tisztában voltál, hogy ezt a "megdermedt" állapotot csupán 1 percig vagy képes fenntartani, ezért megsürgetted Midoriyát, hogy gyorsan tűnjön el Katsuki közelébõl, aki természetesen heves hálálkodás közepette vissza is sietett az osztályba,te pedig kihasználva azt az idõt, amíg az elõtted álló fiú mozdulatlan, alaposan szemügyre vetted vicsorgó ajkait és gyilkos szemeit, amikkel téged méregetett. Ahogyan teltek a másodpercek, úgy kezdett rajtad is egyre inkább eluralkodni a pánik, még ha ezt nem is mutattad ki, hiszen hallomásból tisztában voltál a szõkeség képességével és erejével, azonban nem ismerted õt, soha nem láttad még harc közben, ami aggodalomra adott okot és mindeközben még ott volt az a kérdésed is, hogy mihez kezdj akkor, ha dühében neked fog rontani. A képességed akkor a leghatásosabb, ha az ellenfeled háttal áll neked és nem tud a szándékaidról, viszont ebben a helyzetben fennállt annak a veszélye, hogy Katsuki már rá is jött a taktikádra. Amikor végre lejárt az idõkorlátod, fel is vetted a támadó pozíciót, miközben kezeidet magad elõtt tarva próbáltad meg magadat védeni az esetleges ütésektõl, azonban azon kívül, hogy Katsuki egy lenézõ pillantást vetett rád, semmi nem történt,ezért kis idõ múlva le is engedted végtagjaidat magad mellé. Hosszú másodpercekig szugeráltátok egymást, míg végül a szemkontaktusotokat a szõkeség törte meg azzal, hogy hátat fordított neked, azonban még mielõtt magadra hagyott volna, ennyit morgott neked: "Ne üsd bele az orrod más dolgaiba, te idióta."
Ezt követõen zsebre vágta kezeit, és magadra hagyott téged a megválaszolatlan kérdéseiddel együtt.

A legelsõ gondolata az volt, hogy idegesítõ vagy, hiszen megvédted tõle Midoriyát, ami már önmagában elég okot ad neki arra, hogy gyűlöljön téged, viszont mindeközben elismerte az erõdet és a ravaszságodat is, tehát nem tartott gyengének és haszontalannak. Úgy gondolta, hogy ha a közeljövõben harcra kerülne sor, és te lennél az ellenfele, akkor egyenlõ félként bánna veled, tehát nem könyörülne rajtad és nem hagyna téged semmiféle elõnyhöz jutni csak azért, mert lány vagy.