Boy With Luv

29

Miután megütött bokán rúgtam és Minit arrébb lökve az útból  kiviharzottam a folyosóról de még utoljára visszanéztem.

-Legyél boldog egyedül Min Yoongi. Te pedig Mini örülj hogyha szóba állok majd még veled.-Becsaptam az ajtót és elindultam egyedül, gyalog,haza, mivel semmi sincs nálam. Se bérlet, se pénz. Ahogy egyre inkább távolodok a háztól, egyre inkább jön rám a sírógörcs. Beszaladtam a legközelebbi sikátorba és hangos zokogásba kezdtem. Miért csinálják ezt velem? Mini... Yoongi.. és gondolom Teajin is benne volt. Most hogyan tovább? Iszonyat elárulva érzem magamat. Néhány percekig még megállíthatatlanul zokogtam, majd összeszedtem magamat és elindultam egy nagyon hosszú útra hazafelé. Mentem néhány utcát, majd meghallok a távolból egy kutyaugatást. Nem törődöm vele, tekintve hogy Minijék egy olyan helyen élnek ahol rengeteg ember él. De amikor valami megragadta a lábamat hátranéztem. Holly rángatta a nadrágom alját.-Te kis görény!-Morrantam rá, de ő ezzel mint sem törődött. Körbeugrált és simogatásra várt. Felvettem, megsimogattam és előkerestem közben a telefonomat. Megkerestem Jin számát és felhívtam. Mikor felvettem unottan szóltam bele.-Gondolom te is tudsz az esetről. Mindegy, hagyjuk, gyere Hollyért mert követett. De csak TE! Ha kilépsz a házból indulj el jobbra. A főúton leszek. Pá!-Mielőtt bármit mondhatott volna kinyomtam.

*Jin sz.sz*

Feszülten néztük a jelentet és miután Beak becsapta az ajtót előléptünk Nammal a rejtekünkből.

-Ez elbasztad.-Vágtam tarkón Yoongit. Mérgesen eltrappolt.-Most mi lesz?-Néztem Minire, akit láthatóan sújtottak a dolgok.

-Nem tudom.-Sóhajtott.-Nem így képzeltem el.-Nézett az ajtóra.-Yoongi! Mi ütött beléd?-Kapott észbe és Yoongi után sietett. Mi is utánuk mentünk.

-Nem tudom.-Válaszolt Yoongi teljesen letörten.

-Te cseszted el az utolsó lehetőségedet...-Mondta Mini és lehuppant a kanapéra.

-Holly!-Szólította Yoongi a kutyáját, de ő nem jött.-Holly!-Megijedtünk. Keresni kezdtük a törpe kutyust. Hívogattuk, füleltünk, de sehonnan se hallottuk. Aztán felzendült a telefonom. Kivettem a telefonomat a zsebemből és megnéztem a képernyőt. Ismeretlen. Remélem nem egy fan az. Felvettem de még beleszólni sem volt időm.

-Gondolom te is tudsz az esetről. Mindegy, hagyjuk, gyere Hollyért mert követett. De csak TE! Ha kilépsz a házból indulj el jobbra. A főúton leszek. Pá!-Beak még megszólalni sem hagyott. Elvettem a fülem mellől és elkiáltottam magam.

-MEGVAN!-Mindenki megdermedt.-Beak után ment.-Kijelentésemre Yoongi arca grimaszba rándult.

-Elmész érte?-Kérdezte reménykedve.

-Mivel rám szólt hogy csak én menjek, igen.

*Beak sz.sz*

Miközben vártam Jinre Hollyval játszottam. Nem is vettem észre, hogy a csapat maradék tagja felém tart. Csak akkor vettem észre amikor megszólított Tae.

-Kápráznak szemeim?-Kérdezte én pedig ijedten kaptam fel a fejemet. Ott álltak mindannyian, Jint, Namot és természetesen Yoongit kivéve.

-Hát ti?-Adtam kérdést a döbbenetemnek.

-Hát te?-Kérdezett vissza J-Hope.-Nem Mininél kéne lenned?-Érdeklődött én pedig dühös lettem.

-Ott voltam.-Válaszoltam a kérdésére őszintén.-Csak valaki miatt nem maradtam ott.-Utaltam Yoongira.

-Mi történt?-Kérdezte aggódva Jimin helyet foglalva mellettem.

-Drága Yoongi barátotok felpofozott, én pedig otthagytam őket.-Válaszoltam  meg a kérdést egyszerűen.

-Yoongi megütött?-Kérdezte ledöbbenve Tae. Megforgattam a szememet.

-Igen. Nem tudom miért tette. Számítottam arra hogyha kiderül a turpisság ideges lesz, meg hogy kiabálni fog, de erre a legkevésbé sem voltam felkészülve, és roppant szarul esett, de ha őfelsége úgy gondolja hogy megérdemlem.... ahogy jónak látja.-Rántottam meg a vállamat és hagytam hogy Holly nyalogassa a kézfejemet. Hamarosan leparkolt egy fekete furgon a járda szélénél és Jin lépett ki belőle. Végig nézett a csipet-csapaton.

-Velünk jössz!-Jelentette ki Kook és karon ragadva kezdett el húzni az ajtó felé.

-Még mit nem! Megőrültél? Kook!-Kiabáltam vele de süket fülekre találtam.

-Tudod láttam Yoongit szenvedni és téged is amikor Mini képet küldött. Szóval kérlek, gyere velünk vissza és próbáld meg újra. Ott leszünk és nem hagyjuk hogy még egyszer megtörténjen!-Próbált rávenni a dologra.

-Van egy olyan sejtésem hogy szóba sem szeretne állni velem.-Morogtam magam elé, de Jimin megtolt hátulról a furgon felé.

-Akkor majd őt is közrefogjuk!-Jelentette ki, végül körbevettek és nem volt más választásom, ezért duzzogva ültem be a járműbe.

-Pont Yoongi helyére, pont úgy, ahogy ő szokott dulizni.-Jegyezte meg J-hope, aminek hatására átültem a másik helyre, eggyel beljebb.-Mindjárt gondoltam.-Grimaszolt és Jimin felé fordult akit megpuszilt. Most én grimaszoltam egyet. Nem azért mert nem lennének édesek, csak pont most kell ezt csinálni? Kook leült mellém, mellé pedig Tae. Nem kellett sok ahhoz hogy megérkezzünk. Sajnos mire észbe kaptam már a srácok taszigáltak befelé a házba. Végül nem álltunk meg a folyosón, egyenesen a nappaliba tessékeltek be, ahol mindenki helyet foglalt. Mini egy fotelben ült és meredt maga elé, Yoongi Felhúzott térdekre támasztott homlokkal kuporgott a kanapén, mellette pedig Nam telefonozott. Érkezésünkre mindegyikük felnézett. Mini elkapta a tekintetét, Yoongi rám meredt, Nam pedig enyhén szólva meglepődött.

-Hát ő?-Ocsúdott fel először a döbbenettől Nam.

-Visszarángattak.-Feleletem unottan Yoongira nézve, akivel találkozott a tekintetünk. Nem tudok érzelmet kiolvasni az arcából. Farkasszemet néztünk, a szoba meg csendben maradt. Senki sem szólt semmit, hanem várta hogy mi történik.-Van valami mondanivalód, vagy nektek?-Néztem a srácokra.-Vagy mehetek?-Idegeskedtem.

-Van.-Állt elém Jin.-Addig nem hagyja el egyikőtök se a lakást ameddig ki nem békültök. Márpedig holnap utazunk vissza Szöulba szóval siessetek!-Sürgetett mire megforgattam a szememet. Jimin, J-hope és Jin vett körül, mivel a falnak támaszkodtam, Yoongit pedig mindenki más. Mindketten látszólag duzzogtunk, amit gondolom a legtöbben megértetek.-Hát jó.-Sóhajtott Jin.-Akkor jön a C terv!-Jelentette ki mire közrefogtak, engem és Yoongit is és bezártak egy szobába.

-Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?-Kiabáltam ki.

-De.-Kiáltott vissza Mini.

-Ezért még kinyírlak, ugye tudod?-Fenyegettem meg.

-Állok elébe!-Jegyezte meg Nam. Mérgembe belerúgtam az ajtóba.

-Már itt sem vagyunk!-Kiáltotta Tae és hallottam ahogy eltrappolnak. Beleütöttem az ajtóba és leültem a szobában lévő, Yoongitól legtávolabb eső sarokba. Mivel a szoba konkrétan üres.

-Tuti hogy azért ürítették ki hogy be tudjanak zárni.-Jegyezte meg Yoongi.

-Jah.-Morogtam neki.