Szeress! {Jikook FF. 18+}

1

-Jimin!Kelj fel!-Kezdte valaki rázni a vállaimat.Lassan kinyitom íriszeimet, de a hirtelen fényviszonyok miatt vissza is csukom.Sajog minden egyes porcikám és ennek okozója nem más, mint Jeon és a bandája.Valószínűleg most az orvosiba vagyok megint miattuk.Még csoda, hogy nincs az egyik ágyra rá írva a nevem.Amolyan törzsvendég féleség vagyok a suli orvosánál.-Hála az égnek felébredtél, már azt hittük mentőt kell hívnunk.-Hallottam meg a nővér hangját.

-Mi ez a többes szám?-Motyogtam erőtlenül csukot szemmel.Mivel csak egy legjobb barátom van Tae-aki nem jött suliba, mert beteg-nem igazán aggódhat értem más.

-Itt van Jungkook is, ő hozott ide.Nagyon aggódott érted.-Ahogy meghallottam mit is mondott a szemeim kidülledtek és gyorsan felültem, aminek hatására megszédültem.Még hogy az a szemétláda aggódik....és higgyem el, hogy miután jól szétvert elhozott az orvosiba???Jó vicc..

A szememmel elkezdtem keresni az említett személyt, aki csak bámult és engem vizslatott.Mi baja ennek.Észrevette, hogy őt néztem és felállt a székről, amin ült.Tettére megremegtem.Féltem tőle, nem is kicsit.

-Jól vagy?-Kérdezte lágy hangon.Még sose hallottam ilyen hangnemben beszélni velem.Mindig durva mély hanggal beszélt vagy kiabált éppenséggel velem.Ez attól függött, hogy engedtem a verést vagy ellenkeztem.

-N..nem.Fáj mindenem.-Mondtam végig a szemébe nézve, amiben mintha bűntudat csillogna.Szólásra nyitotta a száját, de megszólalt a nővér.

-jimin vége van a sulinak.Felhívjuk az anyukádat vagy haza mész egyedül?-Kérdezte a szokásost.

-Egyedül.-Feleltem és már kezdtem is leszállni az ágyról.Mikor már leért a talpam a földre, majdnem összeestem, de időben megkapaszkodtam az ágyban.-Jól vagyok, menni fog ez.-Suttogtam magam elé, biztató szavakként.Lassan kivonszoltam magam a szobából és elindultam volna a táskámért, ha nem láttam volna meg Jeongguk kezében.-Kérlek o..oda adod?-Kérdeztem félve attól, hogy hozzám vágja vagy vissza sem adja.

-Persze tessék itt van.-Nyújtsa felém a tanszerrel teli táskámat, amit kis hezitálás után el is veszek.-Haza kísérlek.-Jelentette ki, mire én nem mertem ellenkezni csak megindultam a suli kapuja felé.

Elég messze lakok a sulitól, szóval remélem megunja a sétát ez a tulok.

Séta közben élesen szívom be a levegőt a sérüléseim miatt.Már azt várom, hogy megelégelve ezt itt hagyjon egyedül,de nem.Hirtelen leguggol előttem amit nem értek, ezért értetlenül nézek rá.

-Ne nézz rám úgy, mintha csodát látnál gyere fel a hátamra, mert így sose érsz haza.-Mondta kuncogva, mire én remegő végtagokkal tettem amit kért.Ahogy felállt, a combomnál megtartott én meg görcsösen kapaszkodtam nyakánál nehogy ledobjon.-Ha megakarsz fojtani, jó úton haladsz.-Mondta, közben gyengéden megszorította a lábamat, amitől kirázott a hideg.

-Bocsi.-Suttogta és a nyakába temettem a fejem.Elmondott egy semmi baj-t és az út hátralevő részén nem szólalt meg egyikünk sem.Fura volt, nem az a kínos csend volt.Élveztük asszem mindketten ezt a kellemes csendet.

Mikor megláttam a házunkat, megbökdöstem a fiú vállát.

-Igen?-Állt meg.

-Itt vagyunk, most már letehetsz.Köszönöm, hogy elhoztál....Miután megvertél.-Suttogtam a végét alig hallhatóan.Remélem nem hallotta meg, mert akkor végem.

-Szívesen,de te tényleg itt laksz?-Kérdezte mintha nem hinné el.Óvatosan lerakott és velem szembe fordult.Bólogattam válaszként.-Na akkor ,majd még találkozunk-puszilt meg-szia Jimin.-Ment el, én meg teljesen lefagytam.Megráztam fejemet és betudtam annyinak az egészet, hogy fél, hogy feljelentem testi sértésért.

Belépve a lakásba elordítom magam, hogy hazaértem, majd lehajítom a táskámat a földre és elfekszek a kanapén.Már majdnem elaludtam, mikor megjelent anyám nagy hanggal.

-Jimin!Csakhogy hazaértél.Van egy jó hírem.-Mondta szinte ugrálva.

-Hallgatlak.-Ültem fel mosolyogva.Anya néha olyan, mint egy pletykás barátnő.Mindenről vele beszélek.

-Ugye meséltem arról, hogy van valakim pár hónapja.-Mondta és bólogattam, hogy folytassa.-Azt beszéltük, hogy ha megfelel neked akkor ideköltöznének.-Mondta attól tartva, hogy leordítom, hogy szó sem lehet és felszaladok a szobámba.De ez nem fog megtörténni, anya boldogsága nekem mindent megér.

-Anya, ha te boldog vagy akkor én is.Van gyereke vagy háziállata, hogy többes számba mondtad?-Kíváncsiskodtam, miközben kinyomta belőlem a szuszt is.

-Van egy fia.Ő is 17 éves, mint te.Aranyos fiú, már találkoztam vele.Az sem kizárt, hogy belé zúgsz.-Mondta a végét mindent tudó mosollyal az arcán.Na ja, anya tudja, hogy meleg vagyok.Nagyon féltem, hogy nem fog szeretni,de szerencsére nem úgy fogta fel, hogy nem lesz vér szerinti unokája.Kb most én vagyok az a személy akivel kitudja beszélni a fiúkat, melyik szexi melyik nem stb..teljesen ráütöttem, csak annyi a különbség, hogy anya erős nő.Ő mindig megvédi magát és makacs, de ezt már én is örököltem.

-Anyaa.-Húztam fel az orrom durcásan.

-El is felejtettem mondani, két óra múlva itt lesznek.Na mentem kaját csinálni, viszlát gyermekem, ki mindjárt hisztizni fog.-Mondta és elsietett.

-Két órám van már csak elkészülni??!Anya normális vagy?Ennyi idő alatt, hogy készüljek el?!És mi az, hogy hisztizni fog...-O szóval erre értette, rosszabb vagyok egy lánynál is.

-Nyugodj le, vettem elő neked ruhát már, az ágyadon van.-Kiabálta ki a konyhából.Anya most megmentettél.

Felszaladva a szobámba, kivettem a fiókból egy boxert és elmentem fürödni.A zuhany alá belépve megengedtem a meleg vizet és hajat is mostam.Az ajtón kilépve megtörölközve egy szál alsónadrágban nagy gőzt hagyva magam után, mentem a szobámba.Ránéztem a ruhákra amiket anya kirakott..én nem akarom elhinni ezt a nőt.Azt akarja, hogy a fia ne legyen szűz holnapra vagy mi?Egy bőrnadrágot és egy fekete selyem inget rakott ki.Anya is látja, hogy szépen mondva is nőket megszégyenítő az én Jibooty-m és egy ilyen nadrág mindent kiemel, elől is és hátul is.

Miután felöltöztem és megszárítottam a hajamat, a tükör elé álltam és nem csalódtam anyában, úgy érzem egész jól nézek ki.Előző héten lett szürkére befestve a hajam-persze azért is kaptam verést-és passzol a ruhákhoz.Alig nézelődtem a tükörben, de már csöngettek is.Mennyi ideig fürödhettem?Anya már kiabál, hogy toljam le a belem, így sietős léptekkel mellészegődök, hogy kinyithassa az ajtót.

Anya megcsókolt egy jóvágású férfit, aki felém fordulva üdvözölt.

-Szia, te biztos Jimin vagy.Hara már sokat mesélt rólad.-Fogott velem kezet.-Én Jeon Kimun vagyok.-Mutatkozott be, közben észrevettem a fiát akinek nem láttam az arcát a haja miatt, de elég ismerős volt.-Ő meg a fiam Jeon..-Nem tudta befejezni , mert a fiú megölelte anyámat aki előbb kimondta a nevét.

-O Jungkook rég láttalak, remélem jóba lesztek egymással-utalt rám-még nincs kész a vacsora, de addig menjetek fel Jimin szobájába.-Teljesen lefagyva álltam.Most azt akarják mondani, hogy Jeon Jungkook életem megkeserítője lesz a mostoha testvérem?A vicc, hogy így is belé szerettem az évek alatt.Látom, hogy mozog a szája, de nem hallottam semmit.

-Mit mondtál?-Kérdeztem vissza.

-Csak annyit, hogy jól nézel ki-kacsintott-és megmutathatnád merre van a szobád.-Lett mélyebb a hangja a szokásosnál.

-P..persze gyere utánam.-Indultam fel.Végig éreztem a perzselő tekintetét, ezért hátra néztem és nem csalódtam,szinte megbabonázva bámulta a fenekemet.A torkomat megköszörülve rántottam ki a bámulásból, mikor beértünk a szobámba.Leültem és cselekedetemet ő is megtéve szinte hozzám préselte magát..pedig nem kicsi az ágyam.-Mond Jungkook itthon is fogsz bántani vagy csak az iskolában?-Kérdeztem, közben ujjaimmal babráltam.

-Jimin..én sajnálom.-Nézet rám és tarkómnál fogva magához rántott.