Szeress! {Jikook FF. 18+}

16

Jimin szemszög:

Reggel mikor megébredek, szenvedve forgolódok az ágyban, egészen addig, míg eszembe nem jut, hogy ma Jungkook mellett fogok csücsülni, így elég hamar ráveszem magam, hogy a fürdőbe menjek készülődni. Amint embert varázsoltam magamból, a szekrényhez csattogva pakolom ki a fél ruhatáram, mire találok egy nyamvadt inget és egy farmert, majd elégedetten nézegetem magam a tükörben.

-Anyukám.. Ma is ki tettél magadért!-Bókolok magamnak mosolyogva, mint egy egészséges skizofrén, majd táskám megfogva indulok le a konyhába. Ahogy sejtettem, anyuék már elindultak melóban, de kaját készítettek nekem. Mondjuk amennyit készülődtem, nem is lett volna időm csinálni, max venni a büfében. A táskába gyömöszölve reggelimet, indulok ki és nem kell csalódnom, Tae már vár a szokásos mosolyával. Szorosan megölelve köszöntöm ,majd elkezdem húzni a suli fele.

-Sose láttalak még ennyire sietni a suliba! Gondolom akkor nem mondtál le a kis tervedről!-Kuncogja szedve a lábait mellettem.

-Nem hát! Még motivál is engem!-Mondom mosolyogva és sóhajtok.-A házid majd elkérhetem? Tegnap szinte egyből elaludtam, miután hazaértem és ettem!

-Oda, de nem mondom, hogy jó is lett! Beütött a kaja kóma, hogy hamar bealudtál?-Kérdezi szűkített szemekkel.

-Az is! Meg kivertem! Eszembe jutott Kook.. és ja!-Vonom meg a vállaimat. Nincs értelme előtte játszani a prűd embert, amúgy is mindent megbeszélünk. Na meg ő kérdezte!

-Lassan könyvet írhatnál, hogy hányszor és mikor könnyítettél magadon miatta!-Neveti el magát halkan és megrázza a fejét.-De legalább már nem tudsz az ilyenekkel meglepni! Kanos törpe!

Válaszul a karjába csípek és ezt követő kisebb hisztije miatt elmosolyodva megyek tovább. Rohadt gyerekes tud lenni, de ha szükség van rá, a világ legkomolyabb embere tud lenni. Útközben mivel Tae éhezik, mindketten nekiállunk enni, mondjuk én nem szeretek menet közben kajálni, de néha túlélem.

-Azon gondolkodtam, ma elmehetnénk rajz után vásárolni! De persze, ha van más ötleted..-Folytatom sóhajtva, de hamar közbevág.

-Tökéletes a vásárlás! Már rég voltunk úgyis! Hiányzik!-Néz rám mosolyogva. Mikor ketten nézünk ruhát, akkor nem a vásárláson van a hangsúly, hanem a divatbemutatón. Kész műsort tudunk csapni, ahogy egymásnak mutogatjuk a felpróbált ruhákat és sokszor arra hajtunk, hogy divatficamosnak nézzünk ki. Nyilván nem veszünk olyanokat meg, de órákat képesek vagyunk ezzel elszórakozni. Az se érdekel nagyon bennünket, hogy ki néz éppen hülyének. Ezért is sejtettem, hogy egyből lecsap erre a programra.

-Megbeszéltük! Majd írok ha végzek, aztán a plázánál találkozunk!-Viszonzom vigyorát, majd a suliba beérve egyből a tanárhoz megyek, hogy jelentkezzek. Nyilván örül a fejének, mert az óráin általában alszok vagy teljesen más világban járok.. Nem értem középsuliban minek van még rajz óra. Ez nem művészeti suli! Amint megkapom a papírt, hogy a héten melyik napokon vannak órák, kedvesen elköszönök, majd mosolyogva figyelem a papírt. A randik dátumai.. Mondjuk a heti kettőt kevesellem, de mindegy. Ki vagyok, hogy panaszkodjak? 

A terembe érve leülök Tae mellé és elégedetten mutatom neki a papírt. Míg elolvassa, hogy miket kéne vinnem az órára, elveszem a füzetét és elkezdek másolni kicsit átfogalmazva, majd sóhajtva dőlök hátra.

-Fuh nehéz ez a másolás dolog!-Legyezem magam, mint aki órákat dolgozott.

-Gondolj bele akkor milyen volt ténylegesen is megcsinálni a házit!-Böki meg az oldalamat mosolyogva.-Na és honnan szerzed be ezeket most hirtelen? Szerintem csak jövőhéten tudsz legelsőnek órára menni! Ennyiféle ceruzáról még nem is hallottam!

-Faszt! Bemegyek már ma! Majd kimagyarázom magam, hogy igenis ma kezdek!-Mosolyodom el.-Nem hiszed, hogy majd ilyen kis dolgok fognak az utamba állni! Majd hétvégén megveszem a cuccokat.. Max segítséget kérek Kooktól! Bociszemmel elmondom, hogy gőzöm sincs mi micsoda, szóval segítsen!-Vonogatom a szemöldökömet vigyorogva.

-Álszent kis ribanc vagy!-Csap a combomra Tae, mire csak nevetve bólintok, miszerint nagyon is jól tudom.

-Mondjuk.. Szívesen megtanulok rajzolni, ha cserébe meztelenül pózol nekem! Csak abból nem rajzolás lenne!-Motyogom elgondolkodva és mosolyogva megrázom a fejemet.-Mindegy! Viszont nem tudom mi legyen a cetlizéssel.. Az utolsó kis üzenetem eléggé elcseszett lett! Lehet elijesztettem! Lehet el sem olvassa őket!-Húzom le a számat.

-Nem tudom Jimin! Ez a te döntésed, hogy folytatod e vagy sem! De egy picit se legyél bizonytalan, jó? Eddig se hagytál fel, hogy a saját fejed után menj, akkor most se!-Nyúlna a fejemhez, hogy megsimogasson, de elég hamar el is csapom a kezét.

-Szeretlek, de amennyit bajlódtam ezzel a hajjal reggel, a kezed eltörése se lenne elég kárpótlás!-Sziszegem fogaim közt, majd mosolyogva folytatom.-De amúgy köszönöm ,hogy ennyire bíztatsz!

-Édes egy gyilkos lennél..-Mondja enyhén morcosan a keze miatt, majd amint bejött a tanár, inkább csendben maradunk. Nem kell, hogy szétültessenek megint. Mondjuk az se állít meg, hogy beszélgessünk.

Órák után kissé izgulva nézem, ahogy Tae pakolja el a cuccait és összevissza toporgok, mint akinek kilométer hiánya van.

-Azt várod, hogy húzzak el végre vagy csak stresszelsz a kis akciód miatt?-Kérdezi vállára véve a táskát.

-Nem tudom! Lehet mindkettő!-Nézek rá pimaszan, majd sóhajtva indulok ki.-Nem tudom! Kicsit izgulok, hogy nem úgy mennek majd a dolgok ahogy én tervezem! De nem fogok meghátrálni! Nincs menekvés, már beiratkoztam arra a szarra is! Szóval ne aggódj, megleszek!-Nézek rá egy bíztató mosollyal, majd szorosan megölelem a bejáratnál, hogy elköszönjek.

Amint elindult haza, sóhajtva indulok vissza és elkezdem keresni a termet. Tényleg jobban odafigyelhetnék a dolgokra, mert a saját sulimban eltévedek lassan. Igaz általában Taet követve megyek minden órára, szóval nem is hibáztatom a memóriámat inkább.

A teremhez érve lassan bebattyogok, majd egy halk köszönés után körbe nézek és megakad a szemem egy lányon aki Kook mellett ül. Miért is lenne egyszerű dolgom...