Hercegnőből felderítő - Levi x OC

1. Rész: Felvonulás

Isabella csöndesen sétálgatott a vár falain belül. Jobb tenyerével gyengéden simított végig a falon. Lehunyt íriszekkel ment azt képzelve hogy a polgárok közt jár.

A csönd több ideig tartott ám ez megváltozott mikor a harang hangját hallotta meg. Íriszei rögtön kipattantak ágyában pedig csak egy gondolat jött fel.

-Most indulnak...-ahogy ezt kimondta futni kezdett a szobája felé már amennyire a ruhája engedte. Egy személyes szobájába érve kinyitotta szekrényét majd a bal alsó sarokból kivett egy dobozt.

A dobozban egy ruha pihent amit ezútán gyorsan magára vett. Végén pedig egy földig érő köpenyt rakott magára majd elindult kifelé.

---

A felvonulás közepén ért oda és mivel semmit nem látott így próbált nyújtózkodni és ugrálni de nálla jóval magasabb férfi mögött erre nincs lehetőség.

Ahogy ezt be ismerte akkor nézelődni kezdett majd meglátott egy lépcsőt ahova rögtön felsétált. Onnan már látta a felvonulást.

Íriszei rögtön felcsillantak ahogy meglátta a zöld köpenyeken lévő kék-fehér szárnyakat, a szabadság szárnyait. Nem sokkal később egy kislány hangját hallotta meg aki ugyanúgy volt mint Isabella pár percel ezelőtt.

-Nem igaz! Semmit sem látok! Ez nem igazság!-mondta a kislány mire Isabella oda ment hozzá.
-Szia.-gugolt le hozzá mire a kislány rá kapta a tekintetét.
-Jó napot....

-Hallottam hogy nem látsz. Igaz ez?
-Igen.
-Értem. Fel jössz velem a lépcsőre?
-Ha nem zavarom akkor szívesen felmegyek oda.-felelte mire a magasabbak elmosolyodott.

-Semmit sem zavarsz.
-Rendben.-ezután ketten felmentek a lépcsőre és onnan kezdték el nézni a felvonulást.

-Mindig arról álmodtam hogy felderítő legyek. Valami megfogott bennünk 3 éve de nem tudom mi.-szólalt meg a kislány a hercegnő mellett.

-Velem is ez van. Valami tetszik benne de nem tudom mi az. Lehet hogy csak az hogy kíváncsi vagyok arra hogy mi lehet a falon túl.

-Akkor mért nem ment el a kiképző táborba?
-Tudni akarod? Megmutassam?-a lány kérdésre csak pár mp múlva tudott csak válaszolni az is csak egy bólintás volt. Isa a "válaszra" lehúztad a fejéről a csukját mire a kisebbik szembe találkozott a szépen kisminkelt hercegnő arcával.

-M-maga a her...-a kislány amint elkezdte a mondatot akkor egy ujjat érzett meg a szája elött.
-Ssss! Igen az vagyok.
-B-bocsánat...

-Semmi gond.-vette el az ujját majd vissza rakta a fejére a csukját.
-Mit keres maga itt?

-Mert olyan nemes vagyok akit érdekel hogy milyen a normális polgári élet. Társaimat ez a dolog nem nagyon foglalkoztatja.

-Felderítősnek nem tervezett elmenni?
-De, csak több probléma is felmerül.
-Biztos vagyok benne hogy megfogja öket oldani.-terült szét a lány arcán egy mosoly.
-Köszönöm. Amúgy mond... minden polgár ilyen kedves?

-Nem tudom. De anyum és apum azok.-Isabella erre egy mosolyt csinált.
-Én most megyek. Majd megpróbálok elmenni a kiképzése szúrkolj hogy sikerüljön... Jut eszembe hogy hívnak?
-Lily...

-Szép neved van. Vigyázz magadra.
-Köszönöm, vigyázni fogok magamra és sok sikert.

-Hm.-bólintott a magasabbik mire társa is bólintott. Ezután Isa elindult majd eltünt a házak rengetegében.

Itt is lenne egy új Story-m a Hercegnőből felderítő. Kövi rész nem tudom mikor fog jönni de ha jön úgy is tudni fogjátok . Remélem tetszett. Sziasztok!

Ui.: Azért remélem hogy nem lett össze csapott.

Walker218