Hercegnőből felderítő - Levi x OC

2. Rész: Irány a tábor!

Isabella az nap este készülődni kezdett. A szökéshez nem tervelt ki semmit úgy gondolta hogy majd jönni fog aminek jönni-e kell.

Arcáról lemosta a sminket és szét bontotta a haját. Derékig érő haja tisztán omlott a vállára. Gyorsan össze kötötte azután kihúzott egy fiókot amiben egy olló volt és a tarkójához rakta azt. Majd nyissz.

Isa barna copfja pedig a földön landolt. Felvéve a földröl elrakta a táskájába majd elkezdett átöltözni. Ruha gyanánt egy női ruhát vett fel ami egy sima nadrágból ingből és fűzőből állt.

Ebben legalább jobban tud futni mint a szoknyában amit a várban hord. Következő pillanatban megfordult majd hátára terítette köpenyét. Megragadva a kilincset beszívta a levegőt majd kifújta azt.
-Remélem sikerülni fog...-ahogy ezt halkan kimondta akkor kiment az ajtón.

---

"Másnap reggel"

Isabella reggel egy szekéren ébredt amin nagyon nem lepődött meg hiszen tegnap erre a szekére mászott fel. A szekér tulajdonosa egy idős férfi volt aki valami oknál fogva nem keltette fel a lányt akinek a fülét fütyörészés csapta meg. A hang gazdája a bácsi volt akire Isa rögtön rá kapta tekintetét.

-Uram bocsánat....
-Igen?-pillantott hátra az idős.
-Mért nem keltett vagy zavart el?
-Olyan jól szundított hogy nem volt szívem felébreszteni önt. Egyébként merre tart?

-Most szerettem volna megkérdezni.
-Értem. Kérdezzen csak.
-Tegnap este ha jól hallottam akkor kiképzőtábor felé megy, igaz ez?

-Ó igen. Pont elötte megy el azaz út amin menni szoktam. Ha akarja letehetem ott.
-Megköszönném.-vigyorodott el Isa az őszhajú pedig felnézett az égre.
-Hamarosan oda érünk. Még pár perc.

-Köszönöm.-pár percel később megpillantották a tábort így a férfi a szekerével félre állt. Isa ezután leszállt majd egy beszélgetés után elköszöntek egymástól.

A székért húzó lovak ekkor lassan megindultak pár perc múlva meg mintha itt se lettek volna úgy eltűntek. A barna hajú ezután elindult a tábor felé oda érve bement a kapun.

---

Miután Isa bent a kapun minden más lett nem úgy beszéltek hozzá mint ahogy általában szoktak vele mivel most nem volt díszes ruhában. Itt ő csak egy por szemnek számított ahogy a társai is.

A vele való beszéddel kapcsolatban vegyes érzelmei voltak hiszen nem nagyon tetszett neki az ahogy beszéltek vele mégis boldog volt hiszen nem térdeltek le elötte meg semmi ilyenek.

Pár percel később alá kellett írnia egy lapot és megkapta a ruháit amiket hozzá vágtak azzal a mondattal hogy:1 perced van!

Ahogy meghallotta ezt a mondatot megkérdezte merre van az öltöző. A válasz rögtön megérkezett.
-Elmész arra és az első kettő ház az. Közölük a baloldali.

-Köszönöm.-felelte majd elindult. A baloldali házhoz érve benyitott mire egy csomó lányt látott meg akik ahogy észre vették hogy egy új lány van köztük akkor rá kapták a fejüket. Isa-nak ez a helyzet egy kicsit kényelmetlen volt.

-Öhm.... sziasztok...-felelte majd elindult át öltözni ám ezt nem tudta nyugisan csinálni ugyanis az arcába mászott egy lány.
-Milyen ételt szeretsz legjobban?-kérdezte a barna tincses mire egy fekete hajú meg szólalt.

-Hagyjad már. Most jött, már is rajta lógsz, hagynál egy kis teret neki?-kérdezte a lány a társától mire Isa elkezdett át öltözni. Mikor kész lett jött egy új lány aki mondható a legalacsonyabbnak a táborban.

-Szia. Christa Lenz vagyok téged hogy hívnak?-nyújtotta a kezét a szöke hajú. Isa rögtön gondolkozni kezdett és mikor eszébe jutott egy név megszólva megfogta a lány kezét.
-Charlotte a nevem. Charlotte Benson.

Itt van a 2020-as év legelső része. Mindenkinek BUÉK-ot. Na sziasztok!

Walker218