Mocskos titok{Jikook}BEFEJEZETT

•○●Így elveszítem●○•

-Várj egy percet Jimin, csak meglátogatom a mosdót. -Jungkook letette a kezéből az italt, majd a mosdó felé vette az irányt. Miközben azon kattogott, vajon Hoseoknak jól megy-e Yoongi meghódítása. Hiszen voltaképp ez a buli a kettejük összehozása érdekében készült. Mikor könnyített magán, és kezet mosott, mérgesen vette észre, hogy a saját keze által tervezett kis zug, amit eredetileg még tinédzser korában piák eldugására szánt, nyitva van. Márpedig ebben az esetben, Jimin képeit rejtette el a tükör fedte kis szekrényben. Ötven darab tűnt el nyomtalanul, és fogalma sem volt, ki lehetett az. Olyan erősen csapta be a rejtek szekrény ajtaját, hogy megrepedt a tükör. Nem a saját érdekében félt a következményektől. Rettegett attól hogy rossz kezekbe kerül, és kellemetlen helyzetbe kerül Jimin. És akkor kiderül minden. Hogy betegségig oda van érte.

Úgy döntött nem fog erről beszélni Jimin előtt. Majd saját maga keríti kézre a tettest, és ha kell meg is fojtja.

-Ah olyan fáradt vagyok. -Sóhajtotta Jimin.

-Ha szeretnéd hazafuvarozhatlak.

-De te vagy a házigazda.

Jungkook megkereste a tömegben legjobb barátját, majd intett neki, hogy beszéde van vele.

-Taehyung elugrom egy kis időre, megteszed hogy hazaküldesz mindenkit?

-Persze. -Bólintott, majd a tömeg felé fordult. -Jól van srácok! az este ezennel véget ért kérek mindenkit hogy fáradjon haza. Az itt hagyott holmikért felelősséget nem vállalunk.

-Indulhatunk? -Kérdezte Jungkook. Egy ásítás kíséretében bólintott, majd követte Jungkookot. Jimin félig Jungkookra dőlve szunnyadozott az úton, kellemes csend volt odabent. Halk rádió, a monoton motor zúgás, és a mellettük elhaladó kocsisok fénye. Jimin egyre jobban megbízott Junkookban, és egyre jobban kedvelte. A parfümje illatától a maga furcsa buselkedéséig.

-Megjöttünk. Ahogy látom a szüleid még fent vannak. -Jegyezte meg Jungkook, amire Jiminnek tágra nyíltak a szemei.

-Ne...

-Miért aggódsz?

-Nincs semmi baj. Köszi hogy elhoztál.

Elmosolyodott, majd kiszállt és kinyitotta Jiminnek az ajtót. Majd a bejárathoz kísérte.

-Akkor jó éjt. -Ölelte meg Jungkook, miközben magába szívta a srác illatát. Alig akarta elengedni.

-Köszi az estét, kimondottan jól szórakoztam. Holnap találkozunk.

-Igen. Szia.

Jimin belépett a házba, Jungkook pedig az autója felé igyekezett, mikor meghallotta hogy kiabálás ütötte fejét a lakásban. Mindenféle homofób szavakkal dobálóztak a szülők Jimin irányába. Hallotta hogy róla beszélnek, hogy miért fuvarozza haza egy hozzá hasonló fiú. És hogy tőle származhatnak ezek szerint a szívásfoltok. Álmaiban sem gondolta volna, hogy a szülei ilyen kegyetlenek. De így rádöbbent, hogy a gazdag szülők valóban eltérőek a könnyebb anyagi háttérrel rendelkező családoktól. Jungkook mikor hallotta hogy a heves szóváltások abbamaradnak, tárcsázta Jimin számát.

-Jól vagy?

-Ó..Sajnálom hogy hallottad. -Jimin beleszipogott a telefonba, ezzel megsajdítva az őrült srác szívét.

-Neee...Csak tudni akarom jól vagy-e.

-Túlélem. Holnap már jól leszek. Nagyon köszönöm hogy törődsz velem.

-Ha engeded, továbbra is szeretnék.

-Most le kell tennem. Legyen jó éjszakád Jungkook.

-Köszi.

Bontotta a vonalat, majd elindult az autójával. Legszívesebben visszafordult volna, és olyan dolgokat tett volna, melyek nem jellemzőek rá. Megvigasztalta volna, a maga sajátos módján.

-Üdv itthon tekergő. -Köszöntötte Taehyung, a telefonját nyomkodva. Hatalmas rend fogadta őt, nyoma sem látszott annak, hogy ezelőtt buli volt a házban.

-Wow azta...Köszi hogy segítettél.

-Az italokat is elfogyasztottam, ami több volt mint 4%. -Vigyorodott el. Letette a kezéből a telefont, majd Jungkookhoz sietett. -Nem hallottál Hoseokról?

-Nem. A buli kezdetén már el is tűnt. Szerintem Yoongival.

-Az lehetetlen, Yoongi velünk volt.

-Akkor nem értem miért ment el. Talán megharagudott valamiért.

-Na jó, ezt holnap úgy is megtudjuk. Én most lépek, holnap suliban találkozunk. -Lepacsiztak Jungkookal, majd el is ment.

Apropó buli. Valaki elvitte azokat a képeket, és még mindig nem tudja ki lehetett az. Éppen ezért, a szokásosnál kevesebb idő jutott számára az alvásra.

Másnap ugyan abban az időben ért be az iskolába, mint általában. Azt hitte egy szokásos nap elé fog nézni, azonban az diákok teljesen eltérően viselkedtek a szokásostól. Suttogtak egymás között, csapatokba gyűlve, hangosan vihorásztak. Ekkor találkozott szembe Jiminnel, a folyosón.

-Rohadj meg! -Lökte meg az alacsonyabb Jungkookot. Elkapta a kezét, hogy ne tudja tovább lökdösni, ettől még inkább dühbe gurult.

-Mi történt?

-Azt hittem megbízhatok benned! -Kitépte a kezeit a szorításból, majd remegő gyenge ujjaival könnyeit kezdte felitatni. -Olyan hülye voltam hogy hittem neked...Megesküdtél, hogyha azt teszem amit mondasz, nem tünteted fel azokat a kibaszot képeket!

-Jimin lövésem sincs miket beszélsz. Kérlek mondj el mindent.

-Inkább nézz körbe!

Jungkook eddig Jiminnel volt elfoglalva, ezért nem vette tudomásul, mi van körülötte. A folyosók minden centije Jimin aznap esti képével volt tele. Leesett az álla, hogy valaki képes lenne erre. Úgy ötven képet lophattak el tőle, ez azonban ezerszer több volt.

-Ezt nem én-

Egy fájdalmas csattanás végett, Jungkookban rekedt a szó. Jimin mérgesen vágta arcon, látta a szemeiben, hogy nem fog hinni neki. Átérezte a megaláztatás érzését melyet Jimin érezhetett, de a helyében meghallgatta volna önmagát. Ez piszkosul fájt neki. Éppen ezért fogja előkeríteni azt, aki ezt tette. Nem veszítheti el egy féreg miatt a mindenét. Még nem igazán volt ilyen mérges, és ezt Hoseok is látta, aki egy szekrény mögül nézte végig a jelenetet. Kissé végigborzongott, mikor meglátta Jungkook tekintetét.

Szép estét ^^^<3 remélem nem volt csalódás <3