One More Night

9. rész

- Lisa, kelj fel, nem késhetünk el, ma nagy nap van! - keltett az igazgató reggel. Azonnal kipattantam az ágyból és ruhát kerestem magamnak, de megint a döntésképtelen énem jött elő. Végül, mivel nem akartam feltűnősködni, kék farmer, sima 'So in love' feliratos póló és fekete kapucnis pulóver mellett döntöttem. Hajamat kibontva hagytam, a sminket sem vittem túlzásba, még a végén lesírnám a szememről, amikor meglátom a teljes csapatot. A reggelit kedvesen visszautasítottam, ugyanis nem tudok enni, amikor izgulok; görcsben áll a gyomrom, egyszerűen nem megy. A férfi viszont nyugodt volt, nem hagyta ki az étkezést sem és sietség nélkül készült össze. Már indultunk volna, amikor eszébe jutott valami:

- Egy perc és itt vagyok, nem emlékszem, hogy becsuktam-e az ablakokat. - hittem neki, nem volt okom kételkedni benne, bár később kiderült, hogy valójában füllentett. Oké, bevallom, jól tette, így nagyobb volt a meglepetés, de erről majd később..

Tényleg gyorsan visszajött és zárta is az ajtót. Kocsiba ültünk és gyorsan realizáltam, hogy nem a cég felé hajtunk, ami azt jelentette, hogy egyből a helyszínre megyünk. Minden megtett méterrel egyre csak nőtt bennem a feszültség és folyamatosan mozgolódtam az ülésemen, nem bírtam nyugton maradni. De mégis ki tudna egy ilyen helyzetben?! Nem sokkal később a jármű megállt egy épület előtt. Fanok még nem álltak sorba a bejáratnál, korán voltunk még ahhoz.

- Készen állsz? - kérdezte az igazgató. Bólintottam. - Akkor gyere! - mondta, és már nyitotta is ki az autót. Gyorsan kiszálltam utána és együtt mentünk be. Egyenesen a backstagebe vezetett, ahol már nagy volt a nyüzsgés: staffosok mindenhol, ACE haját épp akkor szárították be, amikor beléptünk, St. Van arcán egy sminkes dolgozott, Lou és Ziu a háttérben szórakozott, Ayno valamilyen videót készített Baronról - azt sajnos nem értettem, mit mond a kamerának -, és Jacob egy széken ülve telefonozott. Sírhatnékom támadt, amikor megláttam a fiúkat, de próbáltam visszafogni magam.

- Jó reggelt! - köszöntött mindenkit az igazgató, mire a tekintetek ránk szegeződtek. Egy lépést tettem hátra, megijedtem kicsit a sok szempártól. - Ő itt Lisa, aki jelenleg betanul nálunk, legyetek vele kedvesek és tanítsátok meg annyi dologra, amennyire csak lehet. - meghajoltam és üdvözöltem én is a jelenlévőket.
- Rendben. - érkezett több irányból az egyöntetű válasz. Ez némileg megnyugtatott.
- Menj csak, tied a pálya, itt leszek az egyik széken, ha kellenék. - fordult hozzám a férfi és biztatóan megveregette a vállam.

A tömeget figyeltem, hogy felmérjem ki mivel foglalkozik és eldöntsem kihez menjek először. ACE körül viszonylag kevesen járkáltak, így felé vettem az irányt. Út közben elsétáltam Vanie széke mögött, aki azonnal rám köszönt.
- Lisa, szia! - látszólag örült, hogy láthat. Hát még én hogy örültem neki!..
- Szia Vanie! - leplezni akartam az izgatottságom, hogy újra találkozhatok vele.
- Majd jössz ide is? Hozzám? - érdeklődött a terveim felől.
- Uhm.. Igen, csak előbb ránézek ACE fodrászára.. - válaszoltam óvatosan. - Ha nem baj.. - Tettem még hozzá gyorsan.
- Nem, menj nyugodtan.. - picit csalódottnak tűnt, úgyhogy elhatároztam, hogy utána tényleg ő lesz a következő állomásom, és több ideig is maradok vele.

- Üdv! - biccentettem a fodrásznő és ACE felé.
- Sziaa! - lelkesedett értem a VAV hercege. - Ugye milyen jól fogok kinézni az új hajammal? A VAMPZ-ek imádni fogják!
- Hát, nekem bejön, úgyhogy biztos a többi rajongó is oda lesz érte! - bókoltam neki.
- Ah, te is VAMPZ vagy? - lepődött meg rajta. - Európai VAMPZ?
- Igen, ACE, magyar VAMPZ! - vágtam rá büszkén.
- Ah, Magyarország.. Budapest.. - sóhajtozott nekem. - Nagyon szép város.. - istenem, könnyek szöktek a szemembe, amikor ezt közölte. - Szeretlek. - kész, végem, kimondta, ráadásul magyarul..
- Szeretlek.. - feleltem vékony hangon.

- Li-i-sa-a-a? - hallottam a nevem a hátam mögül operett előadásban. Ez csak Heejun lehet. A hang irányába fordultam. - Ziu vagyok. Örülök, hogy itt vagy, örülök, hogy itt vagy. - meghajolt előttem és még a kezemet is rázogatta közben. Hű, ez aztán a meleg fogadtatás! - Ő pedig itt Lou. - mutatott bandatársára a bohókás fiú.
- Igen, örvendek a találkozásnak. - integetett nekem Lou egy szexi félmosollyal az arcán.
- Részemről a szerencse, srácok! De tudom ám, hogy kik vagytok, már találkoztunk is korábban, Budapesten! - vigyorogtam rájuk. Hát, megérte volna az arcukat megörökíteni, teljesen ledöbbentek.
- Ooh.. - vágott Ziu meglepett képet, majd összenézett Louval, aki épp olyan értetlenül állt ott és végül egy vállrándítással intézte el a dolgot.