~🌹 Seoyeon pov🌹~
Arra keltem, hogy Jungkook szólongat. Én nem válaszoltam, inkább követtem őt. Tokió hatalmas városnak bizonyult. Mindenfelé felhőkarcolók, butikok, éttermek stb. Leintettünk egy taxit, majd útitársam közölte, hová is szeretne eljutni.
- Nem akarok itt lenni. - Durcáskodtam. Valójában tényleg nem akartam itt lenni. Én csak otthon akartam lenni a puha ágyamban miközben próbálom elfelejteni ezt az egészet, ami köztem és Jungkook között történt az elmúlt napokban.
- Az engem nem érdekel. - a sofőr szerintem hülyének nézhetett bennünket, de nem szólt egy szót sem. Kirakott minket a megadott címnél, majd fizettünk.
Egy hatalmas hotelhez érkeztünk. A recepciós lány, mindent megtett, hogy kielégítse szerelmem kívánságait. Én úgy tettem, mint akit nem érdekelt, de legszívesebben, közöltem volna, vele, hogy nézzen másfelé. Aigoo..Mit képzel ez a csaj, hogy csak így flörtöl a barátommal ? Főleg úgy , hogy lássa , hogy ott állok Jungkook mellett.
Miután elintéztük a papírokat , a lift felé vettük az irányt. Tizennegyedik emeleten szálltunk ki. Jungkook úgy járt-kelt, mint aki már betéve ismeri a járást itt. Beléptünk az ajtón, majd bezárta mögöttem.
- Minek vagyunk itt? - kérdeztem meg , miközben szét néztem a szobában. Kanapé, sarokpult, konyha és a nappali egyben volt. Parketta borította a padlót, amin egy nagyon puha törtfehér szőnyeg volt. A hálószoba egy másik helyiségben volt. Imádtam. A szoba hatalmas volt és a barna különböző árnyalataiban pompázott , közepén egy hatalmas , puha franciaággyal. Épp kiakrtam próbálni az ágyat mikor Jungkook mögém állt.
- Gyere.- fogta meg a kezemet és visszavezetett a nappaliba .- Ülj le. - bökött a kanapé felé, mire ő egyből az alkoholos rész felé vette az irányt, amitől ideges lettem. Majd odamentem hozzá, és bármilyen okból kifolyólag , de lekevertem neki egy nagyot.
- Azt gondolod, ez megold bármit is az életedben? Ez méreg! - majd kivettem a kezéből és visszatettem a helyére.
- Ha még egyszer megütsz - megragadta a két karom - olyat teszek, amit egy életre megbánsz! - sziszegte. Megijedtem, majd elengedett.
- Kegyetlen vagy, akárcsak apád. - majd az ablakhoz léptem. Tényleg gyönyörű a látvány innen, de én egy szebb pillanatban jobban érezném magam itt. De mégis. Ahogyan itt voltunk, és a tegnapi este. A szívemhez kaptam és ismeretlen melegség járt át. - Kook - már épp fordultam volna meg , mikor megéreztem a két erős kezét a derekam körül és az álát a vállamra helyezte. Nagyon jól esett a közelsége , de egy valami nagyon aggasztott. - Mondd csak - kezdtem bele. - Más lányt is hoztál már ide? - fájó volt a kérdés számomra, de úgy éreztem tudnom kell. A szemeibe néztem és vártam a választ.
- Igen. - úgy éreztem egy világ dől össze bennem, pedig valójában semmi közöm ahhoz, hogy kiket hozott föl magához. Valahogy a szívem mélyén tudtam ,hogy ezt fogja mondani , de nem sejtettem , hogy ilyen egyszerűséggel közli majd velem.
- Értem. - sóhajtottam. Gyors kimásztam a karjai közül .- Én elmegyek most zuhanyozni , ha nem baj.- mondtam ,majd a fürdő felé vettem az irányt. Bezártam magam után az ajtót és megnyitottam a csapot.
Gyors mozdulatokkal szabadultam meg a felesleges ruhadaraboktól és beléptem a zuhanyrózsa alá. Éreztem , hogy a meleg vízcseppek csak folynak le a meztelen testemen , miközben próbáltam magam lenyugtatni , de nem nagyon ment. Egyfolytában csak Jungkook-ra illetve az elmúlt napok eseményeire tudtam gondolni. Semmi másra , és fájóan tudatosult bennem az érzés, hogy olyasvalakinek adtam oda magam, aki sosem fogja viszonozni az érzéseimet. De akkor miért hozott ide? Gondoltam, hogy csak azért hozott el ide, hogy megdugjon, majd szépen közölje velem: „Ennyi cica, vége mindennek. Szevasz!"Aishh... miért mindig velem történik ez?
ESTÁS LEYENDO
Impossible love / Jungkook f.f{Átírás alatt}
FanficAz emberek sok mindenről álmodnak. Hírnév, siker, gazdagság, boldog család stb. Én életemben nem vágytam ilyesfélére. Bár az igazat megvallva nagyon nehéz, ha az emberen keresztülnéznek és semmibe veszik. Mint például engem, Min Seoyeon-t. Kicsi kor...