Impossible love / Jungkook f.f{Átírás alatt}

~🌹13. rész🌹~

~🌹 Seoyeon pov🌹~

Jungkook-kal többször is találkoztam, de még annyira sem méltatott, hogy ha utána szóltam, válaszoljon. Megvetett minden tekintetével. Taehyung-tól tudom azt is, hogy aznap amikor magamhoz hívtam egy csokor vörös rózsával várt órákon át a küszöböm előtt. Gondolom ez az egyik oka, amiért nem beszél velem. Ő is beszélt barátja fejével, de nem hitt neki.

Nem sokkal később kiderült, hogy a nagymamám meghalt. Még ez is. Nem ért elég csapás mostanában ezt is meg kellett élnem. Rosszul éreztem magam, főleg azért mert az utóbbi időben nem tudtam vele lenni. Beszéltem anyával telefonon és sajnálatosan nem tudott haza jönni a saját vére temetésére. Ami egy csöppet zavart.
                       
                             *****
Ji-heon asszonnyal is találkoztam az egyik üzletben. Szándékosan mentem be, hogy beszélgessünk. Keserűen elmosolyodott. Megkértem, hogy üljünk be az egyik kávézóba.

-    Sajnálom, ami történt. De kérem, higgyen nekem! Nem feküdtem le aznap éjjel senkivel sem! – megfogtam a kezeit és mélyen a szemeibe néztem.

-   A férjem mindig is azt akarta, hogy JooE Jungkook -hoz menjen hozzá. De akkor is. A fiam mondta és én…

-  Figyeljen! – vágtam a szavaiba – Én terhes voltam a fiától. Komolyan kinézné belőlem, hogy ilyet teszek? – a szemei megteltek könnyekkel – A férje és JooE miatt  nem tudtam aznap találkozni Kook-kal , mivel elvittek egy helyre , ahol megfenyegetek. A kórházban tudtam , hogy elvesztettem a kisbabámat.  – a nő szája elé kapta kezét és hitetlenkedve hallgatta, amiket mondok neki. - Még a papírok is megvannak , ha kell . De kérem higgyen nekem..
-  Gyermekem! – nézett mélyen a szemeimbe – Én mindig melletted fogok állni! Jungkook mindig is bízott bennem. Elmesélte nekem azt is, hogy együtt voltatok a bál estéjén, Tokióban is jártatok, sőt még azt is , hogy a kirándulás után elváltatok. Nehezemre esett elhinnem, hogy mással voltál. Sajnálom, hogy Junho miatt sosem lehettek egymáséi. – fizettem, majd megöleltük egymást és megbeszéltük, hogy többször találkozunk. 

~🌹1 hónappal később🌹~

Yuna  mesélte, hogy az esküvőt ezen a héten, szombaton tartják. Július hat. Előző nap este sírógörcsöt kaptam és hibáztattam én mindenkit, amiért az élet így kibaszott velem.

A leánybúcsút a tópartnál tartották ahol az iskolai bál is meg volt rendezve.A legénybúcsút pedig valamelyik éjszakai bárban. Ha kérdeznétek , hogy honnan tudom , akkor elég annyit mondanom , hogy Yuna -tól , aki persze Taehyung-tól tudta meg.

Az idő nagyon gyors telt , hiszen már ott tartunk , hogy július ötödike van. Azaz holnap van a nagy nap. Örök köteléket fog esküdni a pap előtt  JooE-nak. Elfelejti a közös éjszakáinkat. És sosem tudja meg mi történt velem. Ji-Heon asszony megígérte, hogy addig ameddig nem kérem, sosem mondja el a fiának, hogy várandós voltam.

Az éjszaka leple alatt valaki hangosan dörömbölt az ajtómon. Kinyitottam és Taehyung-ot valamint szerelmemet láttam meg.

-  Folyton téged emlegetett. Ide kellet hoznom. Innentől rád bízom. – majd becsukta az ajtót én, pedig bezártam.
-  Egy hideg zuhany kell neked. – indultunk a fürdő felé. Levettem róla a felsőjét, majd beállítottam a zuhanyrózsa alá. De egy bökkenő volt. Képtelen volt egyedül megállni a lábán. Megeresztettem a vizet és vele együtt kaptam a hideg cseppekből.
-    Ez hideg! – egyből kiegyenesedett, majd neki lökött a csempézett falnak. – Ő tudott ilyet? – csókolt bele a nyakamba – Ő tudott neked olyat nyújtani, amit én nem? – ordította az arcomba. Kifutotta vér is tekintetemből, amikor megláttam kétségbe esett arcát. – Válaszolj! Mivel volt ő másabb, mint én? – nyakába kapaszkodtam és szorosan öleltem magamhoz. Vállam gödrébe hajtotta a fejét és bele túrt a hajamba.
-   Szeretlek. – sírtam.
-  Már túlkéső Seo. – suttogta.

Kinyitotta a fülkét és kibotorkált a fürdőből utána siettem és megragadtam a karját.

-  Utálom magam emiatt és már tényleg minden késő. De miért hibáztatsz mindig engem? Nem csináltam semmit! Elmentünk Tokióba  és szerelemet vallotál nekem , de te  közben JooE - val voltál!  A szemem láttára smároltál is vele és őt veszed el. Akkor miért engem hibáztatsz? -Megfordult és gyilkos tekintettel méregetett.
- Még kérdezed? Rózsacsokorral és egy jegyűrűvel állítottam be! Órákon át vártam rád! Leszartam volna mindent! Mindent! – bele markolt a hajamba és hátra húzta a fejem miközben szívni kezdte a nyakam. Fölszisszentem, amikor már egyre jobban fájt. Elengedte a hajam, majd erőteljesen megszorította mindkét karom annyira, hogy attól tartottam eltörik. – Megmutatom neked, hogy mit vesztettél! – fölkapott, majd besétált velem a szobámba. Lefektetett az ágyra lehámozta rólam a ruháimat magáról pedig az ázott nedves nadrágot és alsót.

Erős markával gyúrta feszes melleim miközben egyre nagyobbakat lökött rajtam. Néha megesett, hogy fölszisszentem, de a kéj és az élvezet hamar elnyomta.  Egy röpke pillanatban egymásra néztük és megsimogattam arcát.

-   Tudd, hogy akármi történjen is. Sosem felejtelek el Kook. – adtam a tudtára, majd tovább folytattuk a közösülést. Egész éjjel nem aludtunk. Csak egymásnak szenteltünk minden pillanatot. Tudtam, hogy ami az éjszaka történt, mindkettőnk döntése volt, és sosem fogjuk megbánni.

 ~🌹 Másnap🌹~

Késő délelőtt ébredtem. Yunával a konyhában ültünk és forró teát szürcsöltünk. A harang idáig elhangzott , amitől a szívem összeszorult. De ennek így kellett lennie .

Vajon az élet összesodor még bennünket? Viszont addig is ég veled Jeon Jungkook!

______________________________________

Annyeonghaseyo!💜
Itt is van a folytatás !😌 Remélem tetszik 😅😊 Véleményetekre nagyon kíváncsi vagyok. Ha tetszett a rész , akkor jelezd felém.😉
Van egy bejelenti valóm is 😌
Amint látjátok ma már raktam ki ezelőtt egy részt 😄 Viszont ma be is fejezni a történetet ...
Addig is sziasztok!😊😉