Egy magyar bosszúja-Countryhumans [FÉLBEHAGYOTT]

6.rész Ártatlan általi gyilkosság

Figyelem! Ez a rész tartalmazhat az olvasó számára, lelki világának megzavarására alkalmas leírásokat!










A levegő mozgása is megállt. Az erdő teljesen elnémult. Csak egy holló károgása visszhangzott a messziségben.

Az avar közepén Európa állt. Vállából egy méretes nyílvessző állt ki anélkül, hogy egy csepp vért is vesztett volna. Kezében tartott pisztolyt Magyarra irányította fölényesen, miközben testéből kirántotta a nyílvesszőt. Szemével végigmérte.  Akármennyire is gyorsan futtatta végig a tekintetét a fa darabon, mégis kiszúrt rajta valamit. A nyíl végére furcsa folyadék volt folyatva. Neon zöld színben pompázó nyálkás anyag. A szaga orrfacsaró volt. Kikerekedett szemekkel pillantott Magyarországra, akinek az arcát egy vérfagyasztó mosoly terítette be. Az egyetlen érzelem amit érzett, az a kárörvendés volt.

Európa szeme tikkelni kezdett. A fegyver kiesett a kezéből. Reszketett és rettegett. Még sosem érzett így. Érezte, hogy meg fog halni. Megmérgezte.

Izmai elernyedtek. Ajkai közül meleg folyadék csepp  szivárgott ki, ami a szája szélén csorgott le, majd követte a többi is. Szája megtelt a vér ízével. Hörgő és fuldokoló hangok törtek fel torka mélyéről. Tenyerét rátapasztotta nyakára, mintha enyhíteni akarta volna fájdalmát. Lába nem bírta a testét, térdre zuhant. A vállából folyó vér teljesen átáztatta a fehér zakóját. Szóra nyitotta volna száját, de tudta, hogyha megszólal, csak a tüdejéből feltörő vér jön ki a száján. Végtagjait ebben az állapotban képtelen lett volna mozgatni. Már azon a szinten volt, hogy bármit megtett volna annak érdekében, hogy meghaljon.

Magyarország kimért léptekkel állt mellé. Élete legszebb pillanatai voltak azok.
Lábfejével pont annyira lökte meg a földön tenyerelő testet, hogy az hanyatt feküdjön.

Európa szemeiben az egyetlen dolog ami látszott, az a fádalom volt. A teste minden pontját átjárta a kín. Tekintete az égre tapadt. Tudta, hogy nem utoljára látja, a kéklő eget. De vajon akkor önmaga ura lesz?

Magyar mindenféle szánalom nélkül nézett rá Európára. Itt volt az ideje annak, hogy visszakapja.
Mikor megpillantotta, hogy a férfi egy beletörődő mosoly kíséretében készül utoljára lehunyni a szemét, idegesen tapasztotta talpát az arcára, ami emiatt oldalra csuklott. Magyar felett teljesen átvették a hatalmat az idegbeteg és elborul agyú gondolatok. Szája széle felcsúszik a füléig. Szeme ízzik a vágytól. Teste súlyát átengedi a lábfejébe, ami a még mindig lélegző Európa arcán pihent.

A nyomás egyre nőtt a félholt koponyáján. A fájdalom kezdte szétfeszíteni a fejét. Az utolsó hang ami elhagyta a száját, az a fájdalmas ordítása volt, ami az egész erdőben hallani lehetett.
Magyar őrült mosolya csak nőtt és nőtt, majd megadta a végső döfést.

A koponya hangos reccsenése betöltötte az eddig üresen tátongó teret. A vér hirtelen fröccsent szét, így beterítve a földet. A vas ízű anyagból szinte mindenhova került. A szétroncsolt koponyát egy hatalmas repedés díszítette, ami teljesen átszelte az arcát. Szemüregei feketék és üresek voltak. Szemgolyói valószínűleg a roppanás következtében repültek ki.
Állkapcsa reménytelenül csüngött, az arcán viszonylag épségben maradt, szöveteknek és a vékonyabb húscafatoknak köszönhetően.
Agyának egyes darabjai a koponyáján kívül hevertek. Néhány értelmét vesztve lógott ki a szilánkosra tört csonthalmaz alól.

1 perccel korábban

Egyesült Királyság a földön támaszkodott. Szemei könnyesek voltak, a felette álló férfi miatt. Fegyverének a célkeresztje az ő fejére volt tapadva.
Tudta, hogy nem a legjobb ötlet kiszállni az EU-ból, de nem gondolta volna, hogy ilyen súlyos következménye lesz.
Sejtette, hogy Európa paprikás lesz amiatt, hogy nem lehet többé a bábja. Mégis ő megpróbált vele kulturáltan beszélgetni. Néhány évig sikerült összedolgoznia vele, de látszott az unión, nem tetszik neki, hogy nem irányíthatja kedvére. Most pedig elszakadt a húr. Elege lett.

Egy nyílvessző szelte át a levegőt, ami Európa vállában landolt.
EK egy pillanatra megkönnyebbült, hisz megmenekült. Tévedett.
Európának még csak a szeme sem rezzent, ahogyan a nyíl beleállt a vállába. Mintha teljesen természetes lenne, hogy egy méretes fa darab van a húsában. EK csak még jobban megrémült. Hogy lehet ilyen erős egy unió? Az unióknak híres jellegzetessége, hogy nagyon instabilak. Mégis...

Az egyik fa mögül Magyarország ugrott ki.
EK-nak az emlékek sorra törtek fel.
Miatta vált abból az apró kisfiúból, egy depressziós, életcéltalan férfi.
Nem tudta, hogy mit ír alá aznap.

Hallja és látja maga előtt a történteket. Ahogyan Magyarország apja a szeme láttára válik semmivé, egy hülye papír miatt. Hallja az utolsó szavakat, amit kiejt a száján. Érzi a bűntudatot, ami mardossa belül.

Beszélnie kell majd vele. Mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Magyar megbocsátson neki. Elszántan mosolygott maga elé.
De azonnal ráébredt arra, hogy ő még mindig életveszélyben van.

Fürkészőn figyelt a történésekre.

Mikor Európa kirántotta a vállából a nyílvesszőt, ő egyből kiszúrta a mérget rajta. Nagy mosoly ült ki EK arcára. Ezt a csatát megnyerte!

Másodpercek múltán azonban a mosoly ráfagyott az arcára. Szemei ijedségről és meglepettségről árulkodtak. Szája széle lassan kezdett lentebb csúszni. A félelem köde telepedett az elméjére. Teljesen leblokkolt. Magyarország mosolyának hatására minden szőrszál felállt a hátán.

Magyar végignézte, ahogyan  Európa a halál küszöbén táncolt, és élvezte. Élvezte azt, hogy egy másik élőlény miatta szenved.

Ezt ő tette vele. Álmában sem gondolta volna, hogy az idő ilyen országot farag majd Magyarországból.  De nem is akart erre gondolni.

Az a hangos és fájdalmas ordítás, örökké visszhangzani fog a fejében. És ahogyan az agya hangosan szétloccsant... Örökké a szeme előtt fog lebegni.

Egy közeli bokor hangos zörgésben tört ki. Belőle egy országlány ugrott ki.
-Magyar... Mit tettél?-kapta szája elé a kezét Lengyelország, amint meglátta Európa maradványait.

Újraírás, pipa

2020:05:28