Lᴏᴠᴇ ғᴏʀ Cʜʀɪsᴛᴍᴀs ʲᵉⁿˡⁱˢᵃ ✔︎

Tizennegyedik rész

- Lisa! -rontott be az apró kávézó ajtaján Rosie. -Sziasztok! -intett egy hatalmas mosollyal az arcán.

Csendben lépkedtem az elöttem haladó lány mögött, majd mind a ketten levettük akabátokat s felakasztottuk őket az arra alkalmas helyre.

- Lisa, minden rendben idekinn? -rontott be ijedten a hátsó bejáraton Jisoo.

- P-persze. -kapta fejét a nő irányába. - Csak Rosie kicsit hangosabban tudatta, hogy megjött. -nevetett fel kínosan. - Elnézést.

- Ó, semmi baj. -legyintett mosolyogva. - Tőle ez már megszokott. -nevetett fel végül. -Látom Jennie is visszatalált ide. -nézett el Rosie melett, egyenesen rám.

- Igen. -vágtam rá zavartan, majd végig simítottam a tarkómon.

- Örülök neki. -villantotta meg fogait Jisoo. - Remélem te is olyan sűrűn fog idejönni mint Chaeyoung.

- Vagy még sűrűbben. -sandítottam rám egy széles mosoly keretében az előttem álló.

A lány mondatára inkább nem mondtam, csak megforgattam a szemeimet, majd célba vettem a pultnál lévő székek egyikét.

Pont két székvolt szabad, így gyorsan megragadtam Rosie karját s elkezdtem rángatni a helyek felé.

- M-mit csinálsz? -kezdett el kissé ellenkezni a lány, majd miután a pult felé fordult s megpillantotta, hogy már csak két szék van fordított a helyzetünkön.

Az enyémnél is nagyobb sebességre kapcsolt, majd rángatóból rángatottá váltam, így botladozba próbáltam felvenni a lány tempóját.

- Pont időben. -vágódott le Rosie a pult legszélső székébe. -Nézd. -biccentett a bejárat irányába.

Értetlenül fordultam a megfelelő irányba, majd észrevettem egy nagyobb csoportot kik átfagyva álldogáltak az ajtóban tekintetükkel pedig szabad helyek után kutattak.

Egy halvány mosoly keretében fordultam vissza a pultnál ülő felé, majd én is elfoglaltam a helyemet.

- Hm.. Mit igyunk? -gondolkodott el a mellettem lévő. - Mennyi a keret amit rám szánnál? -fordult felém.

- Bármit kérhetsz. -kuncogtam. -Ne gondolkozz az árán.

- Milyen kedves itt valaki. -kapta kezébe mosolyogva az itallapot.

Hol lehet Lisa?

Amikor bejöttünk még itt volt... -vezettem körbe a tekintetemet az üzleten.

- B-bocsánat. -érintette meg a vállamat a mellettem ülő.

- Igen? -fordultam meglepetten a fiú felé.

- Tudod.. Nem tudtam észrevenni, hogy mennyire szép vagy... És... Hát... -mondta zavartan.

- Őőő...

- Öhm.. Lenne kedved esetleg később meginni vala...? -folytatta volna, de hirtelen egy ismerős alak pattant fel a pult mögül.

- Bocsi, de velem van. -nézett szúrósan a mellettem lévőre miközben rátámaszkodott a pult szélére.

- O-o, értem. -bólintott egy aprót. - Bocsánat a hirtelen letámadásért. -hajtotta le kissé a fejét.

- Oké- oké, rendben. -hajolt vissza Lisa a pult mögé. - De ha jól látom a társaságod készülődik elmenni. -mutatott a mellette ülő fiúkra kik épp felállni készültek.