Lᴏᴠᴇ ғᴏʀ Cʜʀɪsᴛᴍᴀs ʲᵉⁿˡⁱˢᵃ ✔︎

Kilencedik rész

Egy kissé szomorkás mosollyal az arcomon tártam ki az apró kávézó ajtaját, majd vettem egy mély levegőt s hátrébb léptem a bejárattól.

- Menjetek csak. -mutattam kezemmel a bejárat felé, majd rögtön rá is néztem a mellettem álló két lányra.

- Persze, engem öljenek meg ha van bent valaki. -lépett előrébb nevetve Rosie.

- Jaj, maradj már. -csaptam egy aprót a vállára, mire a lány rögtön rányomta tenyerét a "fájó" pontra.

- És még csapkod is. -piszkálódott tovább, végül eleresztett egy mosolyot s lassan belépett a üzletbe.

Megforgattam a szemeimet, majd elmosolyodtam, tekintetemet pedig Rosieról Jenniere tereltem s várni kezdtem.

- Délután jövök ám érted. -mutatott rám egy széles mosollyal arcán, majd lassan elment előttem s ő is belépett az üzletbe.

Mibe keveredtem én bele?!...

Egy kis habozás után követtem a két lányt, majd megfogtam a bejáratiajtó kilincsét s becsuktam azt magunk mögött.

Kellemes borzongás járta át testem a bent uralkodó langyosság miatt, majd észrevettem, hogy Jennie és Rosie már a pultnál ülnek s rám várnak. Pontosabban arra, hogy leöltözzek s elkezdjem megcsinálni az italaikat.

Vettem egy mély levegőt, majd megragadtam a kabátomon lévő cipzárt s elkeztem lehúzni. Miután sikeresen kicipzároztam a ruhadarabot lerángattam magamról s felakasztottam a mellettem lévő fogasok egyikére.

- Na. -csaptam össze tenyereimet. - Mit szeretnétek inni? -érdeklődtem miközben megindultam a pult mögé.

- Nekem maradhat a szokásos. -felelte mosolyogva Rosie.

- Értettem. -nevettem fel kissé, majd gyorsan bementem a pult mögé s a két lány elé léptem. - Na és te, mit szeretnél? -vezettem tekintetemet Jenre egy mosoly kíséretében.

*Jennie szemszöge*

Elgondolkodva néztem bele a pult mögött álló lány gesztenyerbarna szemeibe, majd ajkaimat lassan szóra nyitottam, de egy árva hangot sem tudtam magamból kipréselni.

- Chae-Chaeyoung... -szakadtam el végül az engem vizsgáló szempártól. - Neked mit takar a "szokásos"? -érdeklődtem.

- Forrócsokit. -vágta rá. - Tejszínhabbal, plusz ha nagyon szépen megkéred Lisat akkor kaphatsz rá valami extrát. -mosolyodott el. -Bár... Neked lehet, hogy ez alap lenne. -nézett rá gyorsan az előttem lévőre, ki lehunyta a szemeit, fejét pedig egy halvány mosoly keretében lehajtotta.

- Akkor, én is azt szeretném kérni mint Chaeng. -tereltem vissza tekintetemet a pult mögött lévőre, ki lassan felemelte a fejét s rámnézett.

- Rendben. -bólintott mosolyogva, majd ellökte magát a pulttól s leguggolt.

- Rosie. -hajoltam közelebb a lányhoz. - Akkor nálad vannak még a kulcsai.

- Nálam bizony. -mosolyodott el. - Nem gondoltam volna, hogy ennyire feledékeny... Pedig mennyire mondta, hogy ha nem leszek mögöttetek három perc múlva visszajön értem. -kuncogott fel.

- Nem baj. -jelent meg az én arcomon is egy hatalmas mosoly. - Remélem, hogy legalább egy picit örülni fog a meglepetésemnek. -kezdett el halványodni mosolyom.

- Biztosan örülni fog. -tette egyik kezét vállamra, majd hüvelykujjával apró köröket kezdett el rajzolni.

- Áucs. -hallottunk meg egy nagy csattanást, így rögtön a hang irányába kaptuk a fejünket.