Boruto a végzett keze

9.fejezet

Boruto szemszöge

Reggel mikor felébredtem azt hittem hogy a lábaim majd le szakadnak annyira fájtak, basszus Eliza tényleg nem kegyelmez ha edzésről van szó, ahogy ezen agyaltam szobám ajtaja ki nyílt és Himawari jött be.

-Bátyus jössz velem játszani? -Kérdezte húgom, ekkor nagy nehezen fel ültem az ágyon és Hima felé fordultam.

-Persze hogy megyek Hima. -Mosolyogtam rá és simogattam meg a fejét mire ő is el mosolyodót, és ezzel együtt azt is mondva a fájdalomnak hogy kapja be majd fel keltem és mentünk ki az udvarra. Mikor ki mentünk el kezdtünk labdázni közben igyekeztem tűrni a fájdalmat a lábaimban, ahogy labdáztunk egyszer csak azt vettem észre hogy már nem is fájnak a lábaim.

-Boruto Himawari gyertek kész a reggeli. -Szólt ki anya.

-Megyünk. -Mondtuk egyszerre majd be is mentünk és ültünk el enni, közben anya is le ült reggelizni.

-Egyébkénk Boruto, Eliza volt itt és azt üzeni ma el marad az edzés mert fontos dolga akadt. -Mondta anya.

-Akkor egész nap itthon leszel bátyus? -Kérdezte Hima.

-Úgy látszik. -Mondtam.

-Éljen! -Ekkor valaki kopogót az ajtón mire anya fel állt és ment meg nézni ki az majd Saradával jött vissza, de úgy látszik hogy neki nem fájnak a lábai bár az édesanyja egy orvosi ninja szóval nem fura.

-Szia Sarada. -Köszöntünk húgommal.

-Sziasztok. -Köszönt nekünk majd mikor oda jött hozzánk nekem egy puszit adott Hima fejét meg megsimogatta. -Boruto Eliza neked is szólt hogy el marad a edzés?

-Anyának mondta ő meg nekem. -Válaszoltam.

-Értem egyébként arra gondoltam hogy el mehetnénk valahová, csak mi ketten. -Pirult el ahogy én is.

-Persze mehetünk. -Ekkor anya az órára nézett és mintha meglepődött volna.

-Oh már ennyi az idő? Megyek el viszem apátoknak az ebédjét, de hova is tettem? -Mondani akartam mögötte van a pulton mikor egy kéken lángoló farok jött ki anyából, meg fogta a kosarat amiben az ebéd volt és előre nyújtotta majd ekkor anya el is vette a kosarat. -Áh meg van, köszönöm Matatabi. -Simogatta meg a kék farkar ami aztán vissza ment anyába.

-Wáu. -Mondtuk egyszerre Saradával.

-Boruto az édesanyád egy jinchuuriki? -Kérdezte barátnőm.

-Igen így van. -Feleltem.

-Akkor én el mentem. -Mondta anya és el is ment.

-Szóval mi járatban vagy itt Sarada? -Kérdeztem.

-Oh igen, a Hokage hívat minket egy küldetés miatt. -Felelte.

-Pazar. -Mondtam unottan.

-Ne nyafogj, gyerünk Akina és Konohamaru sensei már várnak.

-De nem hagyhatom itthon egyedül Himát.

-Ez igaz, akkor visszük őt is a Hokage épületig és ott majd Hinata-san haza hozza.

-Várjunk van egy ötletem. -Álltam fel és csináltam egy árnyék klónt. -Így Hima nem lesz egyedül amíg anya hazaér és tud játszani a klónommal.

-Szuper vagy bátyus. -Csillogtak Hima szemei.

-Ez tényleg jó ötlet volt Boruto. -Mondta Sarada.

-Oké akkor menjünk. -Azzal Sarada és én fel vettük a cipőinket és el indultunk  a Hokage épület felé, mikor oda értünk Akina és Konohamaru bátyó már ott voltak majd be is mentünk hogy fel vegyük a küldetést, mikor meg kaptuk az információt ami az volt valami furcsa történik egy kis faluban el is indultunk a küldetésre de út közben csatlakozott hozzánk a 15-ős és a 11-es csapat mint erősítés.