Ne hagyj el! [ BEFEJEZETT ✔]

3.rész: Egy újabb vizsgálat

Szerda reggel magamtól ébredtem fel. Egyből felugrottam és kimentem a folyosóra. Sprintelve mentem végig le a lépcsőn, egyenesen a büféhez.

- Sziasztok, jó reggelt! - köszöntem Robinak és Katának mosolyogva. Hogy vagytok?

Kata közelebb lépett hozzám és a vállaimra tette a kezeit.

- Menj fel szépen a szobádba és tedd rendbe magadat. Újabb vizsgálat lesz, sajnálom. Segítsek?

- Nem , szeretnék újabb vizsgálatot! - pityeregtem. Nagyon muszáj?

Egy határozott bólintással felelt. Majd a kezembe nyomott egy zacskó sajtos pogácsát.

- Utána megeheted. - folytatta Robi. Egy kis jutalom.

Megöleltem Robit és egy kedves mosolyt küldtem felé. Így fellépcsőztem a kórtermemhez. Egy kicsit leültem az ablakpárkányra és miközbe kifelé bambultam , apára gondoltam. Vajon merre lehet? És mit csinálhat?

A bambulásból az ébresztett fel, hogy Kata a hajamat simogatja.

- Apukádra gondoltál? - kérdezte. Hiányzik, gondolom. Gyere, most már induljunk a vizsgálóba! - fogta meg a kezemet.

- Menjünk. - válaszoltam lehangolóan.

*

A vizsgálóba érve már ott ült az osztályvezető főorvos Robival együtt. Nyeltem egy nagyot, majd felültem a vizsgáló ágyra.

- Először is vérvétel! - makogja a főorvos. Húzd fel a pólód ujját.

Idegesen húztam fel a felsőm ujját , hiszem nagyon utáltam,ha tűvel vagy bármi szúrós eszközzel szurkálnak. De ez van túl kell esni rajta.

- Szorítsd össze a fogad! - suttogta Robi az asztaltól.

Összeszorított álkapccsal tűrtem, amíg belém szúrják és kiveszik a tűt.

- A vizsgálat végére meg is lesz az eredmény! - gondolkozott a főorvos. Átmegyünk a CT-re! - parancsolta.

- Minek megint CT? - suttogtam Katának. Nem annyira jó.

- Az ő logikája szerint minden beteget alaposan ki kell vizsgálni! - felelte. A múltkor, ha emlékszel röngen is volt.

- Felfeküdni kérem! - parancsolt az orvos. A gépre hallgasson.

Felfeküdtem az ágyra és követtem az utasításokat, amelyek nagyon egyszerűek voltak.

- Jó ez is kész! - motyogott a doki, majd ekkor megszólalt a sürgősségi vészjelző hangja.

- Hangos, mint állat! - tettem a füleimre a tenyeremet. Miért szól ez?

- Figyelem, mentőhelikopter érkezik 10 perc múlva egy súlyosan megsérült férfival! - harsogta a hangosbemondó.

- Wow! Mint az Élet-halál harcosaiban! - csodálkoztam. Most akkor ti mentek segíteni? - kérdeztem Katát és Robit.

Megrázták a fejüket.

- Majd intézik a többiek! - mondta Robi. Inkább mássz le onnan!

Lemásztam az ágyról és egy ideig figyeltem az utcai életet. De jó lenne kimenni oda! - gondoltam magamban. Egy nő kutyát sétáltatott, a villamosra felszálltak az emberek, az autósok pedig próbálták elérni a zöld lámpát. Zajlott az élet odalent.

- Robi. - kezdtem. Egyszer lemehetek valamikor az utcára? - kérdeztem. Vagy az utca is egy veszélyes dolog nekem?

Sóhajtott egyet és csak ennyit mondott:

- Az. Csak jobban betegszel! Sajnálom, de tudom,hogy szívesen lemennél.

- Esetleg néhány perc?

- Hmmm. - hümmögött. Talán még belefér. Majd egy kicsit később.

- Nos, folytathatjuk! - jött vissza a doki. Hol is hagytuk abba? A CT megvolt?

- A CT már megvolt. - mondta Robi. Vérvétel is volt mi kéne még?

- Á! Például EGK meg súlymérés és ezek. - folytatta a doki.

Karba tettem a kezemet és az ujjaimmal dobolni kezdtem a vállamon.

- Akkor jöhet is a súlymérés! - kapcsolta be a mérleget. Állj rá!

A mérleg picike kis kijelzőjét figyeltem, vártam, hogy mikor mutat egy számot. Mivel nem volt rajtam a szemüvegem, ezért hunyorogva leolvastam a számot.

- 59,6 kg.

- Nemsokára végzünk! Állj a mérőhöz megmérjük a magasságodat. - mondta Kata.

- 165 cm.

- Készen vagyunk? - kérdeztem. Vagy még van valami?

- Igen, végeztünk. Az eredményt, majd megkapod. Menj fel nyugodtan a kórtermedbe!

- Oké, rendben van! - kacsintottam. Majd várok! - szaladtam ki a vizsgálóból.

- Gyere vissza! - szólt Robi. Valamit még nem mondtam el, pedig el szerettem volna.

- Valami baj van? - kérdeztem. Rosszat csináltam?

- Nem , nem! - nevetett Kata. Csak itt hagytad ezt!- adta a kezembe a sajtos pogácsát.

Nagyot nevettem és elindultam visszafelé a szobámba.

_________________________________________
Halihó srácok! Készen van a következő rész is!
A következő részben találkozunk!
Addig is SZIASZTOK!
Szandi 😊
2020. 03. 15.