Megégetve

14. rész

Nem tudom, hogy percek vagy órák teltek el így az ajtó elött. Lassan felkeltem a földről és a szobámba mentem, pár perc gondolkodás után úgy döntöttem nem érdekel ha bámulnak én akkor is lemegyek az edzőterembe. Össze szedtem magam és a cuccaim majd elindultam.
                             ••• Edzés után •••
Végeztem egy borzalmasan izzasztó edzéssel, de jól esett és kicsit kikapcsolt az agyam. Kb 2 órán keresztül edzettem és tudom ezután lesz izomlázam. Este 8fele már ágyba voltam mert elfáradtam és kikészültem. Gyorsan bealudtam... mikor fel ébredtem borzalmasan fájt a fejem, rázott a hideg és éreztem, hogy hányni fogok. Lassan kikeltem az ágyból és a fürdő be indultam, de fél úton már futottam mert a gyomrom kiadta a tartalmát. Mikor végeztem újra fogat és arcot mostam, vettem be gyógyszert majd vissza feküdtem aludni. Hát nem tudtam aludni mert egyre rosszabbul éreztem magam. Nagyon lassan lett reggel, de azért végre az lett. Kikeltem az ágyból majd szinte egyből vissza ültem mert meg szédültem.
Pár perc múlva sikerült össze szednem magam majd elindultam az iskolába, mikor oda értem már láttam Simont, Zacket és Ricsit beszélgetni. Rájuk néztem majd ők is rám viszont egyből elfordítottam a fejem. Be mentem a suliba, az osztályba és a helyemre ültem. Valahogy este óta nem lettem jobban sőt inkább rosszabbul vagyok. Túl sokszor szédülök és fázok, nem tetszik ez nekem.
Az óra el kezdődött és mindeki a helyén ül, nézem a tanárt, a táblát de minden homályos lesz. A szemem dörzsölöm hátha jobb lesz, de semmi változás. Zack rám néz és én is rá már amit látok belőle, még látom homályos alakját felém közeledni majd erős fájdalom és sötétség.
Mikor kinyitom a szemem egy fehér szobában ébredek és a gép pittyegését hallom ami jelzi, hogy élek. Oldalra nézek és Zack mellettem alszik egy széken, a szemei alatt nagyon karikásak mint aki napok óta nem aludt. Lassan kinyitja a szemét de mikor észre veszi, hogy femt vagyok szinte a nyakamba ugrik.
               - Úr isten Arnold csak, hogy fel ébredtél. - mondja majdnem sírva én viszont semmit sem értek.
               - Mi történt? Miért vagyok Kórházba és mi az, hogy " csak hogy fel ébredtem"? - kérdezen egyre feszültebben.
               - Nem emlékszel semmire? - kérdezi Zack én meg csak bólogatok, hogy nem. Lassan ki fújja a bent tartott levegőt és komoly arccal a szemembe néz.
                - Mikor a suliba elájultál nem tudtalak időbe elkapni és beverted a fejed ami vérezni kezdett. Mikor behoztak a mentősök meg vizsgáltak, kb 2 órán keresztül vizsgáltak majd kiderült, hogy nagyon magas lázad van és hogy ki vagy száradva egyből infúziót kaptál és ezért ájultál el. - abba hagyja a mesélést, de érzem hogy nem mond el valamit.
                   - Utána mi történt? - kérdezem mert látom nem akarja folytatni.
                   - Utána... - nyel egy nagyot. - Az orvosok nem értettek miért nem ébredsz fel mikor már a lázad is lement és a fejed sem vérzett. - megint nyel egyett. - Ez 5 napja történt... - fejezi be mondatát.
Csak bámultam magam elé, 5 napig nem voltam képbe? Miért? És hogyan?
                      - Viszont abba az 5 napba Simon minden nap itt volt melletted. - mondja Zack így gondolataimból kizökkentve.
                      - Simon itt volt velem? - kérdezem alig hallhatóan.
                      -  Igen itt volt és minden nap megcsókolt és azt kívánta, hogy jobban legyél és fel ébredj.

Na hát most csak ennyit tudtam írni.🤭 Remélem azért ez is tetszik nektek. Próbálok jobbat és izgalmasabbat csak néha nem jön össze🥺🥺sajnálom drágáim❤️❤️ amint tudom hozom a folytatást❤️🤗
UI: remélem a zene tetszeni fog nektek. Én nagyon szeretem ezt az együttest és ezt a számot😊😊🥰❤️