1.fejezet

1K 50 0
                                    

Az ébresztőm hangos csipogására keltem . Semmi kedvem sem volt abban a tudatban felkelni , hogy már csak két hét van hátra nyári szünetig . Be kell hogy valljan szeretek iskolába járni , habár ezt a gimiben való viselkedésen miatt nem sokan vehették észre . Mivelhogy itthon élek ebben a hazalmas házban , méghozzá egyedül , így jó érzés amikor belépek az iskola kapulyán , és onnantól végre lesz társaságom . Viszont az ágyamat elhagyni egy nagyon nagy kihívásnak bizonyul , hiszen a szó szoros értelmében imádok aludni . De legalább van ebben egy kis segítségem , aki a hangokból ítélve pár másodperc múlva ide is ér . Ééés megint nem tévedtem , hisz a kutyám Polly olyan fénysebességgel ugrott rám , hogy újra elterültem ágyamon .
-Polly ! Polly elég , fenn vagyok !-kiabálom nevetéseim közepette , mert amúgy is nagyon csikis vagyok , de ha Polly kezdi el nyalogatni arcomat , na az már a vég . Hála Istennek , kiskutyám befejezi arcom ostromlását , hátat fordít nekem , és már egyedül is hagy szobámban . Én is  nagynehezen erőt veszek magamom , és mezténláb maradva csoszogok le a lépcsőn , hogy reggelit adjak Pollynak. Most sem lepett meg hogy egyedül vagyok itthon , és a szüleim dolgoznak . Mivelhogy mind a ketten ügyvédek , így nagyon kevés időt szoktak itthon lenni . Általában öt hetente jönnek egy napot meglátogatni , de olyankor is csak addig , amíg nem hívja őket a főnökük . Gyorsan elhessegetem gondolataimat a szüleimről , és inkább Polly táljának megtöltésére szentelem figyelmem . Amint ez meg volt , én is felmentem szobámba , hogy elvégezhessem napi rutinomat .

Már a buszon ülök , ahol álltalában rengeteg ember szokott nyüzsgenk , most viszont csak én , két 12.a-ba járó srác , és egy idős asszony van jelen . Nem szeretek közlekedési járműveken beszélgetni . Én inkább New York gyönyörű épületeiben szoktam gyönyörködni . Az utcák tele vannak a csinosabbnál csinosabb nőknél , és elegánsabbnál elegánsabb férfiaknál . Talán már tíz perce ülhettem a buszon , amikoris végre elérkeztem a gimnáziumomhoz tartozó kapu elé . Gyorsan leszálltam a járműről , és már mentem is az épületbe . Egyből a 10.b osztályt vettem célba , ahol bármiféle köszönés nélkül a helyemhez igyekeztem , leraktam a táskámat , és én magam is helyet foglaltam . Körbenéztem a teremben hogy minél előbb megtaláljam egyetlen barátomat , és végre tudjak valakivel társogni . Nem is kell sokat várnom , hiszen utánnam pár perc elteltével ő is belép az ajtón , szemével pedig egyből engem vesz célba .

-Szia te lány , tegnap hogy hogy nem vetted fel a telefont ?-kérdezte Chris miközben levágódik a mellettem lévő székre .

-Szia ! A mamámmal beszélgettem . Tudod hogy most hogy már nincs a papa , mennyire egyedül van .

-Igen , igazad van . Most viszont van egy kis mesélnivalóm .-néz rám huncut mosollyal .

-Ugye nem a szomszéd srác ?-nagyon remélem hogy ő , hiszen Chrisnek látásból nagyon bejön az újonnan szomszédába költöző család legidősebb fia . És igen , Chris ízig vérig meleg . Én sosem ítéltem el ezért , sőt mindig is támogattam mindenben , bármiről is legyen szó .
Chrissel már születésünk óta ismerjük egymást , és azót vagyunk elválaszthatatlan barátok .

-De igen ! Tegnap összefutottam vele a panel lépcsőjén , és nem fogod elhinni ! A szemembe nézett ! Ah , azt hittem ott helyben fogok elhúnyni szívolvadásban .-olyan boldogan , és akkora beleéléssel mondta ki szavait , hogy muszály volt elmosolyodnom rajta .

-De hát ez fantasztikus Chris ! Már csak elkéne hívnod randira , vagy talán áthívhatnád hozzátok egy kávéra .-ecsteltem tervemet .

-Nem is tu...

-Jó reggelt diákok , mindenki üljön a helyére !

Remek , a fizika tanárunk mindig a legjobbkor tud időzíteni .

Fizika után gondoltuk Chrissel , hogy igazán ki mehetnénk az udvarra egy kis friss levegőt szívni , csak hogy ezt az iskola mikrofonja gátolta meg .

-Everly Jacksont , és Chris Dolorantot kérném az igazgatói irodába .

Megszólalni sem tudtam hírtelen , ezért félve a mellettem álló Chrisre néztem , aki ugyan azzal az "én sem tudom miért" tekintettel nézett vissza rám . Vajon mit akar az igazgató ?

Nos igen , itt az első rész :) Azért remélem nem lett olyan rossz 😁

Elítélt lelkek /Jeon Jungkook ff. BEFEJEZETTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora