6.fejezet

677 34 0
                                    

2 hónappal késöbb

Már csak egy hét van költözésig . Én már mindent bepakoltam ami elengedhetetlen számomra , és ami muszály hogy velem legyen Dél-Koreában . Már mindent tudunk az iskoláról és környékéről . Ahogy telik az idő , úgy kezdek el én is egyre jobban izgulni . Már minden lehetséges eset átfordult a fejemben . Mi van ha nem fognak elfogadni ott sem ? Vagy van még ennél is rosszabb . Mi van ha Chris szerez egy új barátot , engem elhanyagol , a végén pedig már tudomást sem vesz rólam . Természetesen ezekről az elképzeléseimről ő nem tud , hiszen úgyis csak mérges lenne rám , hogy ilyen hülyeségeket gondolkodok . És amúgy sem akarom őt még jobban terhelni , hisz ugyan úgy mint én , ő is most készül itt hagyni szülővárosát , és a már a közel tizenhat éves emlékeit . Sőt , teljesen megértem a bánatát , mivelhogy neki mindig itt voltak a szülei , nem úgy mint nekem . Christ még jobban megviseli a költözés , hiszen neki itt kell hagyni szüleit , akik mindig is gondoskodtak róla , hosszú három évre . Én is tartok egy kicsit ettől az egésztől , de nekem csak Pollyn , és a nagyimon kell gondolkodnom . Apám elmondása szerint , erre a három évre egy nő veszi ki albérletre házunkat , két kislányával együtt . Természetesen én is bele egyeztem , mert így lesz ki etesse kiskutyámat , és magányos sem lesz . Ellentétben a mamámmal , aki nem tud majd meglátogatni , és én sem őt . Csak telefonon tudunk majd kommunikálni , ami teljesen eltér a megszokottól . Rettentően fog majd hiányozni .

Szünet van , így nincsen semmit dolgom , takarításon kívül . Már a bőröndjeim is össze vannak pakolva , indulásra készen . Jelenleg is a tévé elötti kanapén ülök , miközben a Got Talent-et nézem . Nagy szurkolásomat a bejáratai ajtó csapódása zavarja meg , mire kissé ilyedtem kapom oda fejem . Kifújom a benn tartott levegőt , ahogy megpillantom szüleimet , akiknek arcán fülig érő vigyor díszeleg .
-Kicsim , van egy nagyon jó hírünk . A költözéssel kapcsolatos .

Egyből lefagytam , amint meghallottam anyám hangját , aki a költözésemről hozott egy jó hírt . Egyetértettek velem abban , hogy nem kéne bentlakásosnak lennem , mert ki tudja milyen hatással lenne rám . Így azt beszéltük meg , hogy kersünk nekem egy lakást , ami közel is van az iskolához , és Chris albérletéhez is .

-Igen ? Találtatok valami jó lakást ?

-Ahogy mondod Ev . Már a papírokat is megbeszéltük a tulajjal , és örömmel bejelentem , hogy bizony van egy saját lakásod .-örvendezik anya .

Én csak mozdulatlanul ülök egy helyben , és próbálom befogadni , ezt a fantasztikus hírt .

-Kicsim , valami baj van ? Hidd el , nagyon szép la...-apám nem tudta befejezni mundatát , ami az én hibám volt . Könnyezve borultam nyakába , és szorosan öleltem magamhoz .

-Köszönöm ! El sem tudjátok képzelni , mennyire boldog vagyok .

-Igen , szomszédok leszünk Chris , dolgozd már fel .

-Jézusom kislány , el sem tudod képzeli mennyire örülök . Minden egyes nap zargatni foglak , készülj rá fel .-figyelmeztetett szigorú hangon , amire nekem muszály volt felkacagnom . Amint anyáék közölték velem a hírt , egyből szaladtam a szobáma telefonomért , hogy elújságoljam barátomnak az életbevágó közleményem .

-Rendben , már is elkezdek lelkileg edzeni rá .-válaszoltam még mindig mosolyagva .

-Ajánlom is . Viszont itt kell hagynom a szomszádomban élő Istenséget...

-Nézd a jó oldalát , legalább lesz helyette egy szomszéd Istennőd .-röhögtem fel saját beszólásomon .

-Haha , de rájött valakire a viccelődhetnék . Se baj , majd keresek egy koreai szexiséget .-nyújtotta el végét .

-Sok sikert , viszont mindjárt este 11 lesz . Húzzál te is aludni , én is azt teszem . Meghalok a fáradságtól .-ásítottam végén , hogy be is vegye amit mondtam .

-Te mindig az vagy . Na viszont most tényleg jó éjt kislány . Aludj rólam .

-Úgy lesz , jó éjt .-nevettem fel egy utolsót , majd le tettem a telefont , betakaróztam , és pár perc elteltével már el is nyomott az álom . Megint ugyan az az álom .

Itt is lenne az új rész , remélem tetszett .❤

Elítélt lelkek /Jeon Jungkook ff. BEFEJEZETTOnde histórias criam vida. Descubra agora