Örökké melletted (Félbehagyva)

Az első nap

Mio szemszöge:

Annyira boldog voltam mikor Apa is igent mondott a sulira. Repdestem a boldogságtól, végre én is ismerkedhetek mint a normális gyerekek. Aznap éjjel alig aludtam, mert a gondolataim tengerében jártam és nem tudott onnan ki zökkenteni senki sem, bár végülis egy kis idő után én is álomra szenderültem. 

Az oka hogy suliba akarok járni az nem csak az mert szeretnék barátokat szerezni...nem teljesen, de ezt Anyáéknak nem mondtam el. Igazából vonz valamik, érzem hogy vár rám ott valami ami nagyon fontos és már nagyon kíváncsi vagyok mi is lehet az. Bár ez még titok számomra remélem hamar fényességbe kerül és láthatom mit is rejt. 

Reggel korán keltem és gyorsan összeraktam a cuccomat, nem sokat aludtam, de így is pörögtem már mint a buszkerék szóval nem éreztem fáradságot, bár lehet délutánra ki fogok dőlni mint a rohadt nád...na mindegy az nem most lesz. -felvettem egy világosabb pulcsit és egy fekete farmert. -megigazítottam a hajamat úgy hogy kicsit takarja a vörös szememet, félreértés ne essék szeretem hogy heterokrómiás, de nem hiszem hogy másoknak normális lenne a vörös szem vagy valami...-felvettem a földről a dolgaim és elindultam ki, Apáék már a konyhában vártak mosolyogva és reggelivel az asztalon.

-Jó reggelt! -integettem és köszöntem nekik boldogan, ledobtam a kanapéra a cuccomat és odamentem és átöleltem mindkettőjüket. 

Jó reggelt Picúr. -mondták mindketten és Anya megsimizte a fejem búbját. 

-Reggelizz meg és addig Naoki elmondja a szabályokat, bár gondolom sejted mik lesznek. -mosolygott én csak bólintottam és leültem az asztalhoz. Apára néztem aki leült velem szemben -elkezdtem enni míg ő sorolta mit és mit nem tehetek. Nagyjából csak annyi hogy persze szokásosak: Senki ne mond el, rejtsd el a füled és stb, ne használd az erőd, ha gond van hívj fel és érezzem jól magam. Na és csak kísérővel mehetek és jöhetek aki mindig egy falkatag lesz. Hurrá...na mindegy most semmi nem veheti el az örömömet. -megettem a reggelimet megöleltem még egyszer őket, elköszöntem és kimentem az ajtón. Jimon állt ott és gondolom rám várt. (Remélem emlékeztek rá) 

-Oh, jó reggelt -vigyorodtam el és rávezettem a tekintetemet. 

-Jó reggelt Mio. -mosolygott rám. -Gondolom tudod miért vagyok itt

-Igen tudom Jimon, azért hogy elkísérj a suliba. 

-Eltaláltad, na gyere el ne késs nekem és fogadok nagyon várod már. -indult meg én meg utána és mentünk egymás mellett. 

-Igen nagyon várom már. -néztem fel picit az légre. -És mond hogy vagytok mostanság? Chion?

-Jól vagyunk, bár Rin még mindig küldetése van és Chion elment vele megnézni milyen egy ilyen dolog. Majd jönnek. -nézett rám 

-Oh, és nem félted? -fordultam oda tartva vele a szemkontaktust. 

-De igen, mindig is féltettem, de Rin vigyáz rá, nem lesz gond. -mondta én csak bólintottam és megálltunk a suli előtt -Na akkor majd délután jön valaki, addig is érezd nagyon jó magad itt. 

-Köszönöm! -megöleltem és indultam is gyorsan be közben integettem neki. -bementem a kapun és az ajtón. -egy sima sárga folyosó tárult elém szekrényekkel és oldalra pillantva ilyen "hirdető tábla" -kicsit körül néztem és elkezdtem keresni a saját termemet, út közben kicsit megfigyeltem a gyerekeket is, átlagosak minden normális itt, a hangulat is jó. Fura lesz normális emberek közt lenni mikor mindig hybridek közt játszottam és voltam. -mikor végre megtaláltam azt amit kerestem pont elkapott az osztályfőnököm és megmondta hogy nyugodtan menjek be és ismerkedjek meg velük. Asszem az első órám osztályfőnöki óra lesz hmm. -bólintottam és bement nem voltak még olyan sokan, leültem egy üres helyre és körül néztem itt is minden pontot. Körülbelül öten lehettünk bent, velem együtt persze. Két lány elül vigyorgott és valamit..vagyis valakit nagyon nézett és a terem másik felében két fiú beszélgetett az egyik egy magasabb fekete hajú bár ahogy a fényben megcsillant inkább barnás árnyalatú haja volt és a másikat nem láttam nagyon jól, de sötétebb hajszíne volt és egy pillanatra rám nézett ekkor felvillant az égszínkék szeme. -láttam hogy beszélnek valamit aztán a kék szemű megindult egyenesen felém odahúzott egy széket és leült oda mellém. 

-Szia! -integetett és mosolygott közben. 

-Szia. -mondtam kicsit halkabban. Hát őszintén nem számítottam rá, hogy van olyan aki csak úgy idejön és szoba elegyedik velem. 

-Gondolom új vagy itt, még nem láttalak itt. Kei vagyok Kei Hanari -mosolyodott el és kezet nyújtott. -Ez a depressziós díszpasi meg itt a haverom Gouki -kuncogott és mutatott maga mellé. -rá vezettem a tekintetemet a fekete hajú fiúra akinek mikor szembe nézett velem láthattam a gyönyörű méregzöld íriszeit. -csak morgott Kei szavaira 

-Mio vagyok Mio Hasekura. És igen ez az első napom.  -mosolyodtam el és elfogadtam tőle a kéz fogást. 

-Gou ne használd a teljes nevem utálom. -pillantott a haverjára. -Amúgy Gouki Shinko. -nézett rám és szólalt meg a kicsit mély hangján. -csak bólintottam és rámosolyogtam. -ahogy a szemeibe néztem már majdnem elvesztem bennük mikor ezt megzavarta a tanár bejötte. Mindenki leült a helyére. Kei valahol picit előrébb és Gou valahol kicsit mögöttem, mellettem fele ült. 

Eddig nagyon tetszik az iskola, remélem majd többet beszélgethetek velük, ők kedvesek és szimpatikusak, bár Gouki kicsit ilyen kedvtelen...de az ilyenekben csalódik az ember kellemesen nem? -mindenki a helyén volt és köszönt a tanár nekünk és mi is neki. 

-Gyerekek ma lett egy új diákunk, kérlek ismerkedjetek meg vele és legyetek kedvesek. Mio mutatkozz be. -mosolygott és rám nézett-felálltam és picit körbe vezettem a tekintetemet.  

-Mio Hasekura vagyok. Remélem jól ki fogunk jönni. -mosolyogtam aranyosan és visszaültem a helyemre. Egész végig tekinteteket éreztem magamon...de egy fura volt...ne értelmezzétek hülyén mag a nézése volt fura...bár nem láttam. Áh na értsétek úgy hogy mindenki így csak megnézett stb míg ő szó szerint bámult...nem tudom ki volt...de egész óra alatt ezt éreztem...hogy valaki figyel..ez olyan furcsa...áh már lehet csak képzelődöm ne is figyelj erre a hülyeségre. Inkább az órát néztem hallgattam, nem a fali órát...-ezután mikor meghallottam a kicsöngetést mindenki felkelt és felkapta a cuccát. Oh tesi lesz? Hmm akkor ezek szerint igen -én is azt tettem amit ők mikor indultam volna el megállt mellettem Kei. 

-Héj Mio megyünk együtt? -mosolygott és rám nézett. 

-Persze szívesen. -indultunk meg mindketten lefelé és elkezdtünk kicsit beszélgetni. -mögöttünk jött a haverja aki néha néha beleszólt a beszélgetésbe bár az nagyon ritka volt. Mondjuk én szívesen megismerném bár nem akarom zaklatni a hülye néha személyes kérdéseimmel ha lehet. Olyan olyan kisugárzása van aki nem nagyon akar senkivel dumálni nem hogy még velem...-mikor leértünk bementünk és leültünk a padokra és öltözni kezdtünk. Úgy érzem érdekes órának nézünk elébe...

Sziasztok Gyümiteák!

Meghoztam a másik részt. Remélem tetszik nektek ez is. Nem lett valami, hosszú és értelmes..de mindegy. Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! Remélem a következőben is találkozunk. Addig is:

Sziasztok!<3<3<3