Mio szemszöge:
Egy rét...egy patak...-csak pislogva néztem magam körül...Hol vagyok? Ez egy szép táj...már már olyan szép mintha festették volna...-elkezdtem elindulni a patak felé ami szépen csobogott mint egy kisebb forrás. Ezek hogy kerültek ide??? Az előbb még az otthonomban az erőnkbe voltam...akkor most én mit keresek itt...? Mi ez a hely? Hmm...megint csak egy álom...egy buta álom...-leültek a patakhoz és belelógattam picit a lábam és néztem előre...Gyönyörű látvány, fenséges egyszerűen. -halványan elmosolyodtam.
Itt nem bánthat senki sem, ez az én helyem azt hiszem...az én álmom csak én lehetek itt senki más, vagyis más is, de az már csak a képzelet szüleménye lenne amit én hozok létre...Ez egy szabad világ, ami most csak az enyém. néztem a tájat mikor valaki megérintette a vállamat, erre felkaptam a fejemet és azonnal hátranéztem...majdnem belestem a vízbe mikor megláttam Őt...Gouki állt mögöttem mosolyogva és Kei..a sötét hajú utóbb fogott vissza hogy ne boruljak bele és visszahúzott, leguggolt mellém és mosolygott. -csak figyeltem minden mozdulatukat és az egyik pillanatban magához ölelt..csak pislogva néztem ezt az egészet...és nem értettem hogy mi van. Oh, az mondjuk igaz, Kei barátságos...de miért...miért vagytok ti itt...de igazat megvallva még így is jól esett. -visszaöleltem és rámosolyogtam...Gou csak figyelt minket és egy halványabb mosoly kúszott az arcára.
-A nevem Kei...és...-mondta volna tovább, viszont ő sem tudta folytatni az elkezdett mondatot..mert ledermedt...végigsimítottam az arcán és elporladt...és a szél megint elvitte...ez ez nagyon ismerős most...a tegnapi álmomban is ez volt...jött egy kisfiú és butaságokat beszélt nekem aztán elporladt...de Kei csak a nevét mondta...de tegnap a fiú is mondta a nevét...most most akkor mi van itt...? -pislogva Goura néztem aki elém guggolt én meg automatikusan hátrébb húzódtam kicsit...még mindig félek a suliban történtek óta tőle...Még mindig nem teljesen értem miért tette pontosan azt az egészet...egy idióta volt...az is...-csak kicsit remegve figyeltem a kezét ami egyre egyre közelebb volt hozzám és az enyémet érintette amit lassan felemelt és belepuszilt a tenyerembe. -teljesen elpirultam és elakartam húzni a végtagom, de nem engedte és közelebb húzott magához és lassan megölelt...csak pislogva vezettem rá a tekintetemet és próbáltam ellökni, viszont egy idő után nem ment...nekem most egy ölelésre van szükségem erre jöttem rá...ebből semmi bajom nem lehet...lehet nem is Ő tehetett arról amit csinált...lehetséges de...nem is tudom..-lassan viszonoztam az ölelését és odabújtam hozzá. -szorosan ölelt és lassan a nyakamhoz hajolt és finoman az ajkaival érintette mire pislogva néztem rá és egy sóhajhoz hasonló hang hagyta el a számat és kicsit eltoltam magamtól...megéreztem valami lefolyni a nyakamról...ami megint a vérem volt...de mi...-odatettem a kezemet és mikor elvettem a tenyerem csak vöröslött a folyadéktól...-ijedve Goukira néztem aki csak mosolygott.
--Mio ne felejts, emlékezz, ne hagyd hogy minden eltűnjön.-vigyorgott és lenyalta a vért kezemről. -Ne hagyd hogy mi is eltűnünk innen mint tegnap...csak emlékezz. -kacsintott rám és mikor hozzá akartam érni Ő is porrá hullott előttem...Nem, nem nem,,,nem értem én ezt az egészet! Ez egy baromság! Egy nagyon hülye dolog...ez engem kikészít...a nyakamat égeti a vér...de mintha egy sebet éreznék rajta...fognyomokat...Gouki...te szemét...mégis mire kéne emlékeznem? Hagyjatok már békén kérlek...nem tudom mi van most megint..-lassan folyni kezdtek a könnyeim és egy villanást láttam...ezt követően elkezdett hasogatni a fejem...amihez azonnal odakaptam a kezemet és fogtam...
Kérlek valaki árulja el mi is van itt most...-gondoltam ezt és felültem hirtelen...-azonnal körül néztem...ez egy szoba..egy szobában vagyok...fala fehér mint a halottak bőre...csak egy ágy van benne amin én fekszem...-azonnal a nyakamhoz kaptam, de az volt nem volt vére...csak a két kisebb sebet éreztem rajta...az ajtóra néztem és pislogtam...
Az első gondolatom az volt amit itt gondoltam...Hol is vagyok most megint? -felkeltem és csak bámultam magam elé. Ez egy sima szoba...de hova hoztak, nem ismerem ezt a helyet! Talán csak még egy sima álom lenne...? Nem...nem is tudom...ablak nem volt a szobában csak villany...-elindultam az ajtó felé mikor a kilincs zörögni kezdett...azonnal meghátráltam és figyeltem ki is fog bejönni...-mikor kinyitotta a nyílászárót egy középidős férfi lépett be rajta mosolyogva.
-Látom felébredtél. -nézett végig rajtam, mire nekem a hátamon végigfutott a hideg.
-Ki vagy?Hol vagyok?! -szegeztem azonnal fel neki a kérdéseket mire közelebb jött.
-Milyen kis harcias vagy már most -simított a kezével az arcomra mire azonnal ellöktem onnan és megkarmoltam azt a testrészét amivel simogatni mert. -felszisszent halkan és elkapta a csuklómat és magához rántott...-Most ezt befejezed vagy nagyon kapni fogsz tőlem. -nézett rám gyilkos szemekkel amitől picit megijedtem és csak morogtam inkább halkan mire lassan elengedett és egy bilincset tettem a kezemre.
-Hé! -ordítottam fel kicsit hangosabban. -Mit képzelsz! -kezdtem el feszegetni a bilincset és neki akartam menni mikor lendült a keze és pofán vágott erőből..én erre nem számítva a földre estem és kicsit eldőltem ott és bevertem a lában és a derekamat, jobban morogni kezdtem és rá nézett.
-Megmondtam hogy kapni fogsz tőle. Fogd be és talán nem kapsz semmi ilyet már, legyél engedelmes. -mosolygott és közelebb jött hozzám, mire elakartam húzódni.
-Elfelejtheted te rohadék! Ne merj hozzám érni! -mondtam kicsit hangosabban mire gyomorba rúgott és felordítottam egy kisebbet és egy kis kevesebb vért köhögtem fel mire kuncogni kezdett.
-Én megmondtam hogy nyugodj meg és húzd meg magad jobban jársz. -ha tovább ellenkezek...nagyobbat is kaphatok és jobban fájhat...de még mindig nem tudom minek vagyok itt...rohadék...pusztulnál meg most azonnal...-lassan mikor már kicsit jobban éreztem magam felültem és elfordítottam róla a fejemet.
-Ügyes fiú vagy. -odajött és felsegített de még mindig nem néztem rá inkább el oldalra...chh ha még egyszer ilyen lekezelően hozzám szól szétkarmolom a gerince mentén ...bár szerintem ez alak olyan gerinctelen amilyennek mutatja is magát az biztos...egy rohadék...esküszöm kinyírlak még a mai nap. Amikor esélyem lesz rá...a pokolra kerülsz amiért ezt tetted velem. -elkezdett kihúzni abból a szobából amit csak hagyni tudtam mert nem mertem már ellenkezni...így is ég az arcom mióta kezet emelt rám és émelyeg a gyomrom...a vérköhögésről nem is beszélve már...
De de miért hoztak ide...miért vagyok itt? Egyáltalán hol a büdös francba vagyok?...-tettem fel magamban a kérdéseket de tudtam hogy egy ideig egyikre sem fogok semmilyen választ sem kapni...sétáltunk és mentünk egészen egy teremig ahol megálltunk és kinyitotta az ajtót és bement rajta és húzott engem is magával...mikor megláttam mi van bent csak pislogtam...orvosi cuccok és dolgok...egy ágy középen és mindenféle dolog...azonnal csak egy dolog vésődött a fejemben...vagyis ez egy kérdés volt ami...az volt hogy...
Mit akarnak itt velem...? -ledermedtem és csak pislogva megálltam az ajtóban...indultam el volna kifelé de az az ember megfogott és berántotta..és megint kaptam egy pofont az arcomra de most nem mondott semmit sem csak az egyik ágyhoz vitt és odabilincselt...
Nem nem akarom...hogy bármit is csináljanak itt velem...így is fáj mindenem...már...Mit akarnak itt velem...? -tettem fel a kérdéseket...de választ egyikre sem kaptam...ahogy gondoltam...remegtem mint a nyárfalevél és féltem...kétségbe vagyok esve..a semmit értés közepette...Kérlek valaki válaszoljon nekem...
Sziasztok Gyümiteák!
Meg hoztam a következő részt! Remélem tetszik nektek! Nagyon szépen köszönöm hogy elolvastad! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! Remélem a következőben is találkozunk! Addig is:
Sziasztok!<3<3<3
KAMU SEDANG MEMBACA
Örökké melletted (Félbehagyva)
AcakMindig ott leszek veled 2. évada Mio, Aito és Naoki gyereke addig könyörgött míg meg nem engedték hogy végre iskolába járhasson ő is. Amikor az alig volt pár éves ikertesója Ryo eltűnt vagy elraboltákn nagyon félteni kezdték Miot ezért suliba sem en...