Örökké melletted (Félbehagyva)

Ott lenni

Mio szemszöge:

Kicsit később mikor kinyitottam a szememet egy fehér plafont véltem felfedezni...hmm...az én plafonom nem fehér az ágyam fölött...oda kilógnak a virágok levelei és szirmai...-azonnal felültem és körül néztem...az álmom lenne ez is??? Azt "álmodtam" hogy elkaptak és orvosok kísérleteztek rajtam...de akkor most ez tényleg igaz és nem álom??? Ne ne ne...nem akarom nagyon nem..én félek...-elkezdett zörögni a kilincs és azonnal odakaptam a tekintetemet.

Ki lehet az? -pislogtam és az ajtót bámultam nagy szemekkel. Ha megint el akarnak vinni én én esküszöm megharapom őket az száz százalék...-a kezemre néztem lassan amin ott van a tegnapi nagy lila volt, ami a fehéres bőröm igen jól látszik...mint akit éppen halálra ütöttek olyan lehetek...néhol foltos néhol sebes...egyre jobb ez az egész...-lassan nyílt az ajtó és egy szőkés barna hajú srác lépett be rajta. (Felső kép) -lassan odajött hozzám mint aki nem akar megijeszteni...-csak a szemeibe néztem és húzódtam az ágyon egyre hátrébb addig amíg el nem értem a falat. -ő lassan odajött és odanyújtotta a kezét...nem ért hozzám csak ott tartotta és halványan elmosolyodott. -szólni nem szólt és én sem...a kezére néztem és egy kicsi idő után az egyik ujjammal hozzáértem mire egy kisebb vigyor ült ki az arcára. -elvette a kezét és leguggolt elém.

Szia. -köszönt halkan lágy hangon és rám vezette a tekintetét. -csak bólintottam és nem mertem megszólalni. Félek hogyha valamit mondok ő is megüt mint tegnap az a másik. Nem akarom...-kezdtem el remegni mire felkelt és lassan magához ölelt. -először próbáltam ellökni...de utána nem is tudom...olyan nyugtatónak éreztem az ölelését hogy lassan odabújtam hozzá. Megnyugtat...az illata vagy nem is tudom mije...de nagyon emlékeztet valamire...vagyis valakire...de így hirtelen nem tudom mi lehet az, nem olyan rég éreztem ezt...de azt is csak pár pillanatig. -lassan elengedett és nyújtotta a kezét újra.

-Gyere...mennünk fel...-mondta halkan és picit szomorúan..jobb lesz ha engedelmeskedek nekik, felkeltem majd elindultam az ajtó felé. Ne higgyék majd hogy csak úgy hagyni is fogom magamat! Elmennek a fenébe esküszöm! -a srác rám nézett és picit kinyitotta a száját. -Ha szeretnéd...utána beszélhetünk és mindent elmondok neked amit csak szeretnél tudni...-mondta és mellém jött, nekem felcsillant a szemem és azonnal ránéztem. Ez most kibe baszottul jól jönnek nekem ha mindent is tudnék...mert már szó szerint megesznek a kérdések ha így folytatom...

-Mit kérsz érte cserébe...? -kérdeztem rá halkan mire csak megrázta a fejét.

-Semmit sem. -mosolyodott el és kiindult...-csak pislogva figyeltem és nem szóltam vissza...legalább válaszol nekem...-lassan utána mentem és elvitt a tegnapi szobához ahol kinyitotta az ajtót de előtte megsimogatta a fejemet. -Ne félj, minden oké lesz rendben? -mosolyodott el mire csak egy aprót bólintottam és mint szó szerint a nyárfalevél, remegtem és bementem. -mikor megláttam hogy az az orvos van bent aki tegnap is volt egyből hátra néztem de a srác eltűnt és a tegnapi férfi aki gyomorba rúgott megfogta a kezemet és gyorsan az ágyhoz bilincselt. Félek...nagyon nagyon félek hogy mit fognak ma csinálni velem...tegnap csak vért vettek de akkor ma mi lesz?

Hallom amiket beszélnek, viszont semmit sem értek belőle...fura szavakat használnak nagyon...az egész érthetetlen, csak figyeltem minden fele mire a doki megfogott egy kisebb pengét és odajött hozzám...-remegve figyeltem és azonnal elhúzódtam ahogy csak lehetett...ez meg mi a jó büdös francomat akar azzal a szarral...és velem?! Nem nem nem ne merd! -picit fújtatni kezdtem de nem nagyon érdekelt és az arcomhoz helyezte az előbb említett tárgyat és lassan végighúzta az arcomon egy kisebb pontban mire felszisszentem és azonnal elakartam kapni a fejemet...éreztem a véremet kiserkenni és végigfolyni az arcomon. -egy kis ideig nézett majd a másikhoz fordult.