Örökké melletted (Félbehagyva)

Maradj

Mio szemszöge:

Egy békés hely...most ott vagyok én, hol senki nem zavarhat meg engemet hiszen itt csak én vagyok az egyetlen aki van. Csak én sétálok a friss mezőn, csak én érzem a tiszta levegő illatát és olykor olykor mikor ezt teszem visszajönnek a gyerekkori régi emlékek, mikor futkároztam az udvaron és szabadnak érezhettem magamat, olyannak akit senkihez nem köt semmi sohasem. Azt csináltál amit akartál, viszont belül mindig is érezted hogy valakihez igazából köt valami és még sem vagy teljesen szabad, de mégis az utóbbit érzed hiszen nem tudod hogy ki ő vagy micsoda...ezért néha pillanatról pillanatra megfeledkezel róla. 

Itt ülök a kellemesen kicsit füves harmaton, a szél lágyan hűs és olykor kicsit fúj...csak merengek előre...és nem tudom megérteni, hogy miért mindenem olyan hideg mint a jégcsap, viszont ajkam mégis lángol mint egy tüzes udvar...hevül minden pillanatra és csak egyre forróbb...nem tudom mi történt velem és ezt sem tudom megérteni, ezért csak nézek előre némán és ezen gondolkodok...Mikor Gouki hirtelen felém hajolt...a párnácskáit enyémhez nyomta ezzel...beteljesítve köztünk egy szenvedélyes mégis lágy csókot...ne értettem miért teszi...a jó eszemre nem tudhattam hallgatni, így egy kis idő után viszonoztam is és éreztem is hogy emiatt meglepődik...eztán már nem sok maradt meg csak a nyugtató elalvás és azóta vagyok itt ebben az álomba hol megint megtudnom kéne valami szokásosan, de nem jön semmi. Csak egyedül vagyok és merengek előre mint mondtam...

Érzem, hogy valami vagyis inkább valaki ölel engem...az érintése meleg mint egy tavaszi nap (Gouki maga meleg szóval...xdd) és jó érzéssel tölt el...feltölt és egyben megnyugtat...annyira tetszik hogy nem szeretném ha ennek valaha is vége szakadna vagyis elengedne engem...Boldogan mosolyogtam és élveztem Őt...addig míg kezdtem érezni hogy halványodik, mint aki el szeretne tűnni...-azonnal utána nyúltam a kezemmel és visszahúztam. Nem nem nem, ne menj el...kellesz nekem...mondtam magamban és szorítottam magamhoz amíg csak lehetett. -ezután éreztem még kisebb érintéseket magamon és egy idő után csak azt, hogy ez a valaki szorosan magához ölel, és ekkor halottam meg az édes szuszogását ahogy mellettem aludt el...

Gouki...érzem rajta hogy Ő az...kinek érintése a nyugtatást és minden jót ad nekem, Ő az kire testem vágyik és csak vele kíván lenni...és ezt most is bizonyítván csak hozzá bújik és nem kívánja elengedni...mint egy örök lánc mi összeköt...úgy érzem ez köztünk megkötött...

Másnap reggel mikor felébredtem és kinyitottam a szemeimet egy kisebb hiányérzés fogott el amire azonnal magam mellé pillantottam és kicsit csalódva vettem észre, hogy üres mellettem az ágy és senki sincs mellettem...Akkor a tegnap éjjel csak egy álom volt és igazából...nem is volt itt velem csak éreztem és egész végig az álmaim játszottak velem? Nem az nem lehet...olyan valóságosnak éreztem...olyan boldog voltam és most derül ki, hogy ez az egész...egy szimpla játék ami engem tűzött ki a célpontjának...-sóhajtottam egyet halkan és kicsit összekuporodtam. Pedig már kezdtem volna annyira örülni, hogy itt van és velem van...viszont...áh...-gondoltam ezeket mire nyitódott az ajtó és odakaptam a fejemet...biztos anyáék lesznek, hogy hogy vagyok...kell e valami stb...-néztem oda kissé álmosan és mikor megláttam ki áll az ajtóban a szemei tányér méretűre nagyobbodtak és csak pislogtam...akkor én...még mindig álmodom??? Mondtam ezt magamban...hiszen aki ott állt...az nem más volt az a személy akivel tegnap este álmodtam, de várj- ha Ő itt van akkor nem csak a képzelet játszott velem hanem igazából egész este velem volt...Tudtam tudtam hogy ez nem csak játék...ez az igazság...és sokkal jobban érzem magam hogy igazából az...mert ennek most tényleg tudok örülni, de nagyon. -halványan elmosolyodtam és rávezettem a tekintetemet. -az arcán egy kisebb megkönnyebbült vigyort láttam és egy tálcával a kezében odajött hozzám. 

-Jó reggelt. Jobban vagy? -szólalt meg és lassan leült hozzám. 

-Ühüm, sokkal jobban. -bólogattam ás végig Őt figyeltem. -odafordult és a kezembe tette a tálcát. 

-Egyél, elég ha egy keveset is , de akkor is kérlek. -vigyorgott rám. -mondjuk mázlija volt mert olyan édes a mosolya hogy ha nem is lennék éhes akkor is képes lennék enni csak miatta. 

Köszönöm. -mondtam neki és lassan enni kezdtem. -míg ezek a pillanatok történtek, csendben voltunk mert nem nagyon volt beszéd téma amit fel tudtunk volna hozni, így csak hallgattuk a reggel zajait és a csendet körülöttünk. -mikor befejeztem a tálcát odaraktam az éjjeli szekrényre ás rá vezettem a szemeimet. 

-Mio...-kezdte halkan a mondatot mire jobban odafigyeltem -A sebeidet...lekezelhetem? Segíthetek benne? -mondta halkan mire picit meglepődtem, viszont az most jó is lenne ha le lennének...bár igaz pár le van kötve...de akkor is...és olyan édesen kérdezte. 

-Persze...és köszönöm szépen. -mondtam halkan mosolyogva. -a fertőtlenítők és az egyebek a fürdőben vannak a kis szekrényben. -fejeztem be a mondatot mire azonnal felkelt és el is ment az előbb említett dolgokért és el is hozta őket nekem. -míg ezt megtette levettem magamról a pólómat és elkezdtem letekerni a fáslikat. 

Gouki szemszöge:

Reggel előbb keltem szóval mázlim volt és teljesült is amit kértem. Akkor még egy kis ideig figyeltem az édesen alvó kiscicát és ezután lementem a konyhába. Egy ideig beszélgettem Aitoékkal majd Naoki csinált reggelit és egy tálcára is rakott belőle hogy majd hozzam fel neki. É s én így is tettem, viszont azzal nem számoltam, hogy mikor épp hogy felkel reggeli kómás fejjel és kócosabb hajjal sokkal imádnivalóbb...-mikor leültem mellé éreztem hogy a szívem felgyorsul és egyre jobban ver...-azután figyeltem ahogy eszik és egész végig rajta járt az eszem...főleg hogy most figyelni is tudtam ilyen közelről. Viszont segíteni is szerettem volna neki így feltettem egy kérdést amire kicsit azt hittem nemet mond...hiszen én aki megharapta...azt még érjen hozzá...de igent mondott amire hoztam is a cuccokat. 

Most jövök a fürdőből és végre megtaláltam őket. -eztán kinyitottam az ajtót...és mikor ezt megetettem...halványan elpirultam hiszen...félmesztelenül volt előttem...és erre picit muszáj volt beharapnom a számat...aww...bassza meg...annyira jól néz ki annyira aranyos...és most a törékeny testét is láthatom...Hát Gouki jó hülye ötleteid vannak ezt jegyezd meg mert ha kifogod bírni hogy ne mássz rá akkor egy csoda vagy...-odamentem hozzá ée letettem mellé dolgokat. 

-Hol kezdjem? -kérdeztem tőle halkan mire csak kicsit a kezére mutatott. -a kisebb sebeket elkezdtem lefertőtleníteni és bekötni neki mire néha csak piciket felszisszent ekkor ekkor megsimogattam a fejét és nyugtatgattam azzal hogy semmi baj nem lesz és minden oké...és ilyenkor mint tényleg a kismacskák belesimult a tenyerembe és hagyta magát. -e kezei után a mellkasa következett ami nem volt annyira vészes így azzal gyorsabban is megvoltam, bár láttam rajta...hogy kicsit élvezi is mert olykor ha egy ponthoz értem mintha kicsit megugrott volna és egy idő után harapta is a száját miatta. Na nem csak tetszik Cicus...ez olyan kis édi ahogy reagál minden érintésemre. -az utolsó pedig az arca volt amin egy kisebb vágás volt. -csak lefertőtlenítettem és raktam rá egy sebtapaszt és megpusziltam pont azon a pontot és ekkor oda is kapta a fejét és egyenesen a szemeimbe nézett. -egy halvány pír kúszott az arcára ami most még aranyosabbá tette. -lassan odahajoltam az ajkaimhoz és vártam. Ő csak nagy szemekkel vizslatott engem viszont nem húzta el a fejét mint aki nem merné, de inkább szeretné. -figyeltem minden mozdulatát és lassan felemelte a kezeit és átkarolva azokkal a nyakamat közelebb húzott magához. -ekkor vesztettem el akkor a józan eszem és ismét az ajkaira hajoltam és egy lágy csókban forrtunk össze...

Sziasztok Gyümiteák!

Elnézést a nagyon sok idei kihagyásért, hát nem volt kedvem írni ha meg nekiálltam volna biztos rossz részek lettek volna, na meg elkezdtem egy új könyvet is. De azért remélem még valaki olvassa ezt is és tetszett neki a rész! Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! Remélem a következőben is találkozunk! Addig is: 

Sziasztok! <3<3<3