Chapter || 16

521 24 8
                                    

,,Az ember néha nem is érzi, mennyire kimerült, csak akkor veszi észre, amikor a körülmények megengedik, hogy erre is odafigyeljen

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


,,Az ember néha nem is érzi, mennyire kimerült, csak akkor veszi észre, amikor a körülmények megengedik, hogy erre is odafigyeljen."
-Scott Kelly

Mosolyogva szálltam fel a quinjetre. Meglepődve néztem körbe. Mint egy vadászrepülő belseje. Legalábbis szerintem. Székek, mind a kettő oldalán, középen egy asztal. Elöl a pilóta helye. Különféle műszerek. Van még pár ajtó ami gondolom mosdót, és néhány szobát rejthet. Bevallom tartok egy kicsit a quinjettel való repüléstő. Fogalmazzunk úgy, hogy nem ehhez vagyok szokva. De eddig nagyon tetszik.

-Gond adódott?-kérdezi Natasha.

-Hogyan?-szakadok ki a gondolataim közül.

-Valami baj van?-kérdezi meg újra.

-Oh hogy az.-nevetek fel.-Azon kívül, hogy le lettem teremtve, mert hercegnőhöz nem méltó módon fogok késni, semmi különös nem történt.-hebegem elvörösödött arccal. Natasha ezt betudta a késés kínosságának, de részemről egésze más oka van az elpirulásomnak.

-Javaslom ülj le, ha nem akarsz felkenődni a falra.-mondja Clint sajátos stílusában.

-Igenis uram.-teszem engedelmesen azt amit mondott.

-Helyes katona.-kacsint rám. Elnevetem magam.

Egészen könnyedén szállunk fel. Nem is kell kifutó, egyből a levegőbe emelkedünk, és szinte kilövellünk mint egy rakéta. Kicsit a székembe tapadok, de percekkel később már akár szabadon járkálhatok a fedélzeten. Ahogy a többik is teszik.

-Mit mondott még a felséges király?-vágódik le szó szerint mellém Tony.

-Honnan veszed, hogy mondott még valamit?-húzom fel kérdőn az egyik szemöldökömet, ezzel leplezve zavaromat.

-Nem hiszem, hogy azért pirultál el, mert késni fogsz. Na halljam?-mosolyog rám ravaszul.

-Jó.-törődök bele.-Áldását adta ránk.-hadarom el gyorsan. Meglepődik szavaim hallatán.

-Elnézést nem hallottam jól. Megismételnéd?-kérdezi szemtelenül. Morcosan nézek rá.

-Megengedte, hogy együtt legyünk.-mondom lassabban.-Így már hallottad?-kérdezem unottan.

-Tökéletesen.-húz magához, és egy csókot nyom a homlokomra. Meglepetten pislogok. A többiek felé tekintek akik csak sokat tudóan somolyognak. Tehát összejátszott velük. A ravasz...

-Mennyi idő mire odaérünk?-kérdezem a vállára dőlve.

-Egy óra maximum.-mondja, közben átkarol és a hajamat simogatja.

Hercegnőnek születve /Befejezett/Where stories live. Discover now