Egy új világ titkai (Avatar ff) (BEFEJEZETT)

Dimenziók

Zuko és Sokka másnap estére sem tértek vissza, és Katara kezdett ideges lenni.

- Kétlem, hogy egy halászat ennyi ideig tart. Mi van, ha Zuko megtámadta Sokkát és elrabolta? – kérdezte föl-alá járkálva Katara.

- Amikor elmentem vele, nem akart megölni, úgyhogy nem hiszem, hogy megtámadta Sokkát – próbálta lenyugtatni Aang a vízidomárt.

- Csak szerintem unalmas Katara részéről ez a folytonos Zuko-utállat? – kérdezte Toph, mire a többiek egyetértően mormogni kezdtek.

- Ha titeket árult volna el, ti is ezt éreznétek – felelte dühösen a tömegnek Katara, majd sértődötten lehuppant a talajra, és ő is nekiállt megvacsorázni.

******

A következő nap délutánján megérkezett Sokka és Zuko. A fiúk három új embert is hoztak magukkal: Sukit, akiről kiderült, hogy Sokka barátnője, Hakodát, aki Katarának és Sokkának az apja, továbbá egy börtönből kiszabadított foglyot, akinek Zola sehogyan sem tudta megjegyezni a nevét. Azonban nem sokáig maradtak együtt, ugyanis másnap Azula megtámadta őket, így aztán menekülni kényszerültek. Este Aang, Katara, Sokka, Suki, Zuko, Toph és Zola egy kis tisztáson húzták meg magukat. Vacsora közben Zuko és Katara összevesztek, ennek ellenére amikor Zola a következő nap felébredt, megtudta Sokkától, hogy elindultak megkeresni Katara anyjának a gyilkosát. Egy nappal később visszatértek, és addigra már sikerült kibékülniük. Ezek után kezdetét vette a tanácskozás, hogy merre felé induljanak tovább.

- Egy biztos. A Föld Királysága déli oldalára nem mehetünk – szólalt meg Sokka – Legalábbis abban a levélben, amit Zola hozott, ezt írták.

Egy ideig mindenki csendben gondolkozott, aztán Aang megszólalt:

- Nekem van egy ötletem! Emlékszem, hogy száz évvel ezelőtt már jártam ebben az erdőben, és emlékszem, hogy van a közelben egy falu. Ott nagyon sok kedves ember lakik, úgyhogy az egyikük biztosan ad majd nekünk szállást.

- Akkor holnap majd megkeressük azt a falut. Én már mozdulni sem bírok – jelentette ki Toph.

Ezzel a kijelentéssel mindenki egyet értett, így aztán felállították a sátrakat, és elmentek aludni. Zola a szíve szerint még gyakorolt volna egy kis tűzidomítást, de látta, hogy már Aang is fáradt, Zukót pedig nem merte megkérdezni.

******

Az Avatar csapat másnap reggel útnak indult. Az utat a levegőben repülő Appa mutatta, Nocky pedig a földön rohanva igyekezett tartani a tempót a levegőbölénnyel, ami nem volt egy egyszerű feladat számára. Amikor megérkeztek a faluba, meglepődve tapasztalták, hogy szinte alig járkál valaki az utcákon.

- Nem tetszik ez nekem – szólalt meg váratlanul Toph – Minden irányból embereket érzek, ti pedig azt mondjátok, hogy nem láttok senkit.

- Szerintem ez egy csapda – jelentette ki elmésen Sokka.

- Akkor talán vissza kellene fordulnunk, nem? – kérdezte Zola, miközben kezdett egyre nyugtalanabb lenni.

A következő pillanatban az egyik ház mögül előugrott három tűzidomár, akik rögtön megtámadták Aang-ékat. Toph egy kő segítségével agyonnyomta az egyiket, mire feltűnt három földidomár, aki szintén az Avatar csapatot támadták meg.

- Kik ezek? – kiáltotta Zola, és közben ellőtt egy nyilat.

- Nem tudom, de amikor az egyiket eltaláltam a bumerángommal, köddé vált – felelte Sokka.