Egy új világ titkai (Avatar ff) (BEFEJEZETT)

Portálok

A katonák egyre csak közeledtek Zuko és Sokka felé, amikor az egyik tűzidomár váratlanul megszólalt:

- Tűz Ura Azula nevében le vagytok tartóztatva a királyi utcára való rálépés miatt!

- Hogy ki a Tűz Ura? - kérdezett vissza Zuko.

- Ezek szerint ti is lázadók vagytok! Megölni őket! - adta ki a parancsot a katonák vezetője, majd tűzgolyókkal kezdte bombázni a két fiút.

Zuko alig bírta kivédeni őket, miközben teli tüdejéből ordított Sokkának, hogy hozza ide Appát. A következő pillanatban Zuko rájött, hogy ez hiba volt, ugyanis tisztában volt vele, hogy Azula katonái tudták, hogy Aang bölényét hívják így.

- Mit keres nálatok az Avatar állata? - kérdezte az egyik tűzidomár, Zuko azonban nem válaszolt neki, hanem az illető felé küldött egy lángcsóvát.

Végül is Zuko-nak és Sokkának sikerült Appa segítségével elmenekülniük, és egy parkban találtak menedéket. Éjszaka Zuko és Sokka váltva őrködtek, és elhatározták, hogy másnap szereznek valami álruhát. Amikor a következő napon Zuko felébredt, Sokkát már ébren találta. A máskor mindig vidám fiú most bánatosan nézett ki a fejéből.

- Szerinted Suki jól van? - nézett rá Sokka a tűzidomárra, azonban mielőtt Zuko válaszolhatott volna, odarohant hozzájuk egy rongyos ruhájú kisfiú.

- Elnézést! Nincs maguknál egy kis pénz vagy élelem? Tudják, Tűz Ura Azula még tavaly felégette mindenünket - szólalt meg vékony hangján a kisgyerek.

- Várj itt! - felelte Zuko, majd fölmászott Appa nyergébe, és elkezdett szétnézni a csomagok között.

"Jó lenne végre hazajutni. Ha örökre itt ragadunk, akkor esélyünk sem lesz, hogy legyőzzük az apámat és Azulát, márpedig akkor nem fogjuk tudni elkerülni ezt a jövőt" - gondolta magában Zuko, miközben lemászott Appa hátáról.

A tűzidomár végül is két tűznépi aranypénzt nyomott a gyerek kezébe, aki nem győzött hálálkodni. Ezek után Zuko és Sokka elindultak álruhát szerezni. Alig sétáltak tíz percet, amikor váratlanul szembejött velük egy járőröző katonaszakasz.

- Itt az alkalom, hogy szerezzünk álruhát! - mondta Sokka Zuko-nak, majd előrántotta a kardját, és megtámadta a katonákat.

Szerencsére a katonák nem voltak túl sokan, így aztán a két fiú rövid idő alatt az összeset megölte. Zukoéknak pont időben sikerült magukra kapniuk az egyenruhákat, ugyanis ekkor megérkezett az őrségváltás.

- Itt meg mi történt? - kérdezte az osztag parancsnoka.

- Pár lázadó rajtunk ütött. Csak mi éltük túl - improvizált Sokka.

- Tizedes, kérem jöjjön velünk. Erről feltétlenül be kell számolnia a Tűz Urának - mondta a parancsnok, majd intett Zuko-nak, hogy kövesse őt.

- Itt találkozunk - súgta Sokka Zuko-nak.

Amíg a katona végigkísérte Zukót az utcák labirintusán, a tűzidomárnak feltűnt, hogy szinte mindenütt beteg és rongyos emberek mászkáltak, az épületek nagy része pedig elkezdett lebomlani.

"Ha egyszer én leszek a Tűz Ura, nem fogom hagyni, hogy a saját népem ilyen szegénységben éljen" - határozta el magában Zuko - "Persze ahhoz először vissza kellene jutnom a saját világomba, lehetőleg még Sozin üstököse előtt."

Egyedül a Tűz Palotája nem változott azóta, ugyanis ugyanolyan gondozott maradt, mint amikor Zuko legutoljára látta.

"Jó tudni, hogy legalább a Tűz Palotáját rendben tartják" - húzta el a száját Zuko.