Most mi van?

2 0 0
                                    

- Tudom, hogy mit jelent a huszadik század nektek. Azt is tudom, honnan számoljátok az éveiteket, és hol tartotok most. – Úgy mondta Andaki, mintha minden szót úgy préselnének ki belőle.

- Vagyis ismeritek az időutazást? – Csaptam le rá a következő kérdéssel.

- Ismerjük, de nem úgy, ahogy ti, és nem azzal a technológiával. Jártunk több idősíkon is a bolygótok történelmében. De, mint mondtam, nem úgy, ahogy ti. Nem mi fedeztük fel, csupán használunk egy olyan technológiát, amit még mi sem nagyon értünk. Találtuk ott, ahol ti leszálltatok, annak a hegynek a tetején. Számunkra is rejtély, kik és hogyan hozták létre. Az időben visszafelé van egy korlát, amit nem tudtunk még átlépni. És ez vonatkozik a ti jövőtökre is, mivel előre sem korlátlan az idő. A ti időtökhöz mérten két millió év vissza, és 50 ezer előre.

- Akkor nyilván tudjátok, most melyik csücskében vagyunk a mi múltunknak. Ugye?

- Igen, az időszámításotok előtti 7582. évben.

- Kösz, ez megnyugtató. Akkor már csak azt kell tudnunk, mi hogy kerültünk ide. A számításokat elvégezhetjük a rögzített paramétereink alapján, és megfordítva visszakerülünk

a saját időnkbe.

- Nem valószínű. Mások a kiinduló pozíciók, fizikai feltételek, azok az irányvektorok még nem léteznek, tehát lehetetlen összehangolni, a fedélzeti komputereitek véletlenszerű adatot fognak generálni, és ki tudja, hol köttök ki. Mondom ezt úgy, hogy valójában nem ismerem azt a technikát, amivel jöttetek. Csupán a fejlettségi szintetek alapján feltételezem. Ezért is szeretném megismerni, amit alkottatok. Együtt van esély, hogy rájövünk, miként juthattok vissza.

- Még csak második alkalom, hogy találkoztunk. Ne vedd zokon, ha előbb meg szeretnénk ismerni titeket. Ti már. elmondásod alapján, jártatok a mi időnkben is, és a jövőnket is ismeritek.

Andaki bólintott, és Ranamorhoz fordulva mondott neki valamit ismeretlen nyelven. Kérdőn néztem Gilre, de rázta a fejét, most ő sem értette. Lopva a rögzítőre néztem, amit még elsőként bekapcsoltam. A kis zöld lámpácska megnyugtatóan világított, vissza tudjuk majd játszani a felvételt.

- Mond csak, Andaki, az anyahajótok .....

- Gil, Met! Egy nagy ismeretlen űrhajó közelített meg minket! – Hangzott fel hirtelen Brigs parancsnok aggódó hangja a rádióból. – Azonnal térjetek vissza, amíg nem tisztázódik, mit akarnak!

Mivel csak a fülhallgatóinkon át hallottuk, bíztam benne, hogy az idegenek nem hallották. Gillel összenéztünk.

- Andaki, a ti hajótok közelítette meg a miénket? – kérdeztem az idegentől.

- Igen, az anyahajónk az. Már mondtam, mióta megérkeztetek, figyelünk benneteket. Mivel ismerjük a ti korotok eléggé zűrös hozzáállását minden idegen repülő szerkezethez, óvatosságból. Nem áll szándékunkban ellenségként kezelni benneteket, de ha ti úgy lépnétek fel ellenünk, meg tudjuk védeni magunkat.

- Nyugi cimbora, nem vagyunk barbárok, hogy vaktában lődözzünk. Kutatók vagyunk, nem hadihajó.

- Hát a mieink kicsit másképp látják a hajótokat. Alaposan fel vagytok fegyverkezve!

- Bocsi, de senki nem mondta, hogy csak békés fajokkal találkozunk kint a világűrben. Felkészültünk minden helyzetre. Gondolom, ti is hasonlóan fel vagytok készülve. Talán szólhatnál a tieidnek, hogy eszünkben sincs háborúsdit játszani, ha betartják a három lépés távolságot! Ha ismered ezt a kifejezést.

Túl az időkön és a terekenWhere stories live. Discover now