Túl az időkön és a tereken

Barát vagy ellenség

Hirtelen Tina hangja csattant fel.

- Nézzétek a képernyőt! Felén fordult az idegen hajó! Ez támadni akar?

Döbbenten meredtünk a képernyőre. De ugyanakkor a hátsó monitoron is feltűnt egy másik hajó, egészen más felépítéssel, mint Andakiéké. Mint egy nagy cérnaorsó, tele tűzdelve tűkkel. Kettő hatalmas dög között törpének számítottunk.

- Patrik, Sam, indítsátok a fúziósokat azonnal. El kell tűnnünk innen!

- Legalább tíz perc kell, parancsnok!

- Csináljátok! Gil, Gordon, a fegyverekhez! Gordon, van valami védőernyője vagy pajzsa ennek az átkozott hajónak?

- Van, parancsnok. A hetes panelen Tina, az SS kapcsolósor! Mind kapcsold fel! – Kiáltotta Gordon.

- Met, a generátorpanelhez! Azonnal kilövünk innen, vagy füst se marad belőlünk!

Brigs a vezérlőpulthoz ugrott.

- Parancsnok, a gyűrűk még nem lettek visszafordítva. Akárhova dobhat minket!

- Ne foglalkozz vele, csak el innen. Tina, a horgonypont a Föld, távolság 70 millió kilométer 90 fokos szög a pályasíktól.

Közben a képernyőkre meredtünk, mi történhet odakint. Az előttünk lévő hajó fölénk siklott, a hátsó hirtelen valami fénynyalábot küldött rá.

- A két idegen lövi egymást! – kiáltottam fel.

- Időt kell nyernünk! Ejtsd lejjebb a hajónkat a Hold felé, Met! Kisiklunk közülük, ha sikerül. - Értem, parancsnok. Normál hajtóművel fékezek!

Miközben igyekeztünk kimanőverezni a hajók közül, azok ádáz tűzpárbajt vívtak. Szerencsére egyik sem vett még célba minket, el voltak foglalva egymással. Közben a generátorhoz szükséges energia lassan kúszott felfelé. A másik hajó felületén apró robbanások látszottak, és hirtelen nagy ívben fordulva eltűnt. Andaki hajóján semmi sérülés nem látszott. Egy reflektoruk szapora villogással jelzett felénk, miközben felvették az új sebességünket, és mellénk soroltak. Azonnal átkapcsoltam lézer-kommunikációra, hátha valamit mondani akarnak.

- Földi hajó! A veszély elhárult. Nem áll szándékunkban rátok támadni. A másik idegen támadót egyenlőre elzavartuk. – Hallatszottak Andaki szavai a hangszórókból.

- Gil, Gordon, maradjatok tüzelőállásban! Tina, a védő ernyő fenn marad. Patrik, Sam, a fúziós máglyákat hagyjátok feltöltődni teljes üzemre. – Adta ki az utasításokat Brigs.

- Ha engedélyezitek, átmegyek hozzátok, megbeszélni a kialakult helyzetet. – Szólt ismét Andaki.

- Rendben, a dokkolót kinyitjuk. Jöhet. – Brigs összeráncolt homlokkal nézett ránk.

- Ti értitek ezt? Eddig egy idegen volt, most már kettő, és háborúznak egymással ráadásul. Eddig egyről sem tudtunk, most meg mindjárt kettő is. Háborús övezetbe csöppentünk?

A másik céges muksó, aki mindvégig faarccal ült a székében, egyetlen mukk nélkül, mintha nem is volna itt, hirtelen felugrott, és a hangár felé sietett.

- Met, Tina! Figyeljetek, és ha kell, azonnal ugrunk, akárhova is. – azzal Brigs elviharzott szintén a hangár felé.

- Tina, jól vagy? Sápadtnak látszol. – Fordultam hozzá.

- Igen, jól vagyok, Met. Csak erre nem számítottam. Nagyon izgalmas a helyzet, de inkább filmen nézném, mint hogy itt legyek a közepében.

- Hát erre senki sem számított valóban. Nagyon úgy tűnik, a két első gyűrű bekötését szándékosan fordították meg. Gordon, és a társa szerintem pontosan tudták, mi fog történni. Bár gondolom, egy ellenségre ők sem számítottak.