𝐦𝐢𝐥𝐤𝐲𝐰𝐚𝐲 | ✓

이십.

•*.༄▢♫.*•

[________________________]

Jimin POV.

- Tudod.. - kezdett bele Jungkook, miután már mind a ketten átléptük a gyönyör kapuját - Sosem gondoltam volna, hogy mi hajnalban fogunk szeretkezni - közölte velem a gondolatait.

- És megbántad? - szálltam le róla, majd ültem le a matracra, arra várva, hogy elmehessünk fürdeni.

- Dehogy is! - emelte fel védekezően a kezeit - Nagyonis élveztem. Megismételhetnénk valamikor - simított fel csupasz combomra, mire én kezemet az övére téve állítottam meg. Elvette mancsát rólam, majd felpattant és elindult a fürdőszoba felé, de én csak a matracon ülve vártam, hogy leessen neki, az, hogy én most biztos, hogy nem fogok sétálgatni. Kellett egy kis idő, mire felfogta, hogy mire is várok, majd odajött hozzám, felkapott és elvitt a fürdőszobába.

- Tudod, hogy szeretlek, igaz? - nyúlt előre, hogy bevizezhesse a hajamat, miközben már a kádban ültünk.

- Mi ez most így hirtelen? - fröcsköltem rá egy kevéske vizet. Vállat vont, majd folytatta a hajam mosását, míg én csak élveztem az érintését.

[..]

Reggel -pontosabban néhány órával később a fürdés után- előbb keltem, mint a párom, így lementem reggelit készíteni, hiszen nem volt semmi tennivalónk aznap. Már sok ideje tervezgetem, hogy megviccelem Jungkookot. Mivel már néhányszor lefeküdtünk, így arra gondoltam, hogy beetetem azzal, hogy várandós vagyok. Természetesen ez nem igaz, és nem is lenne lehetséges, mivel mindig védekezünk, illetve nem vagyok az egyike annak a néhány férfinak, akik képesek teherbe esni. Csupán csak kíváncsi vagyok, hogy mi lenne a párom reakciója.

- Jó reggelt - morogta reggeli, mély hangján, miközben bejött a konyhába, majd mögém lépve adott egy puszit a tarkómra. - Mi jót csinálsz? - simított a derekamra, majd leült az étkezőasztalhoz.

- Csak egy kis tojásrántottát - szedtem ki az ételt kettő tányérra, majd zöldségekkel és néhány szelet kenyérrel az asztalra tettem őket.

Egy ideje már csendben eszegettünk, mikor megszólaltam.

- Szeretnék valamit elmondani neked - tettem le a villát, és komoly tekintettel pillantottam rá a hatás kedvéért. Közölte, hogy folytassam, miközben ő még mindig falatozott. - Tudod, hogy mi már néhányszor lefeküdtünk, ugye? Tehát.. Egy ideje már rosszul szoktam lenni reggelente, illetve válogatósabb is lettem az ételek terén.. Ezért elmentem egy drogériába még nem régen, és vettem terhességi teszteket - miután említettem a terhességet, egyből kipattantak a szemei.

- Mire célzol ezzel? - tette le ő is az evőeszközt, majd a tányérja mellé helyezett szalvétába megtörölte a száját.

- Megcsináltam néhányat, és.. - kezdtem bele, miközben arcát kémleltem - És mindegyik pozitív lett - nyögtem ki, s reméltem, hogy nem fogja annyira a szívére venni, hogy nagyon megharagudjon rám, miután közlöm majd vele, hogy ez csak egy átverés.

Száját picit eltátotta, és úgy nézett rám néhány másodperc erejéig.

- Dehát.. Mindig használtam gumit, és te fiú vagy.. - bámult maga elé hitetlenkedve. Kicsit rosszul éreztem magam amiatt, hogy átvertem, és a reakciója miatt is, hiszen az ebből esett le, hogyha ez igaz lenne, nem nagyon örülne neki. A fejemet lehajtva birizgáltam az ujjaimat, folytattam a színészkedést.

- Mérges vagy? - néztem fel rá ártatlanul, mire a tekintete meglágyult, s egyből felpattant, hogy odajöhessen hozzám.

- Dehogy is, drágám. Csak, én.. - akadt meg - Nem tudom hogy reagáljak - közölte, mire én karjai közé vetettem magam, és nagyon közel álltam ahhoz, hogy elnevessem magamat.

- Beszélni kell majd a menedzserekkel erről, mindenképpen, a babának nem tenne az túl jót, ha túlerőlt.. - itt tört el a mécses nálam, mellkasába bújva kezdtem el kacagni. - Mégis mi ezen olyan vicces?! - tolt el magától vállaimnál fogva, hogy a szemeimbe nézhessen, én pedig szinte már a könnyeimet törölgettem.

- Ez csak.. - hahotáztam - Ez csak egy vicc volt, Kook! Nem várok kisbabát - nevettem még mindig szüntelenül.

- Jimin, ez nem volt vicces - dorgált meg. - Nemár - biggyesztette le ajkát, mire én nem kicsit lepődtem meg.

- Te.. Örültél volna neki? - kérdeztem meg hitetlenkedve.

- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem - indult meg a nappaliba, ahova követtem őt.

Leült a szövetkanapéra, majd a távirányítóért nyúlt, s bekapcsolta a tévét. Azonnal az ölébe másztam, ő pedig nem volt rest a karjait a derekam körül átkulcsolni.

- Mit szólnál, ha ezt a gyerek dolgot valóssá tennénk, miután lejártak a szerződéseink? - tette fel kérdését kissé félénken, nekem pedig a szívem hatalmasat dobbant. - Ha nem is úgy, hogy te szülöd meg, akkor fogadjunk örökbe. Akár kettőt is - cirógatta a póló alatt a derekamat.

- Te belevágnál ebbe velem? - kérdeztem vissza.

-Persze. Sosem kötődtem még ennyire senkihez sem, mint hozzád.

- De az még csak évek múlva lesz, biztosan meg fog változni majd a véleményed erről.. - szomorodtam el.

- Ebben nem lennék olyan biztos, Park uraság - fogta meg az államat, s maga felé fordította a fejemet. - Az évek alatt csak szorosabbá tesszük a kapcsolatunkat. Rendben?

- Rendben - válaszoltam halkan, miközben vigyorogtam, mint egy kisgyerek, aki éppen cukorkát kapott, Jungkook pedig lassan meg is szüntette az ajkaink között lévő maradék távolságot.
•*.༄▢♫.*•
20/05/17