Heartbeat(Taegi)

💔8.fejezet💔

Tae szemszög

Habozva ugyan de kôvettem hyungot a studiójába viszont a küszöbnél megtorpantam.Én sosem jôhettem be ide. Egyszer jöttem be az engedélye nélkül mivel Namjoon hyung küldôtt neki egy mappát de neki sietnie kellett igy megkért hogy vigyem el neki és mikor kopogtam vagy 5percen keresztūl de hyung nem nyitott ajtó beléptem a szobába. Kiderûlt hogy Yoongi hyungon fûles volt és az egyik dalunkon dolgozott ezért nem hallotta hogy koppogtam viszont mikor észrevett nagyon mérges lett és finoman szólva is leharapta a fejemet. Akkor volt elôszôr hogy azt hittem hogy megfog ütni de azon kivûl hogy neki szoritott a falnak és orditozott velem nem tett semmit.Azóta még a szoba közelébe sem jôvôk. Éppen ezért torpantam meg most is. Ô látszólag nem értette miért álltam meg aminek hangot is adott

-Nem akarsz bejônni? kérdezte ôsszeráncolt szemôldôkkel és karba tett kezekkel.

-Én nem mehetek be. Mondtam halkan de épp annyira hangosan hogy meghallja ô is.

-Most bejôhetsz. Sóhajtott fel feszülten. Mikor nem mozdultam idegesebb lett
-Kérvényt nyújtsak be talán vagy mi? Gyere már be és zárd be azt a kurva ajtót. Mondta idegesen majd levágodott a kanapéra de egybôl ôssze is rándult teste a fájdalomtól. Elôszôr nem értettem mi baja lehet majd leesett. A tegnapi szeretkezés még fáj neki pedig próbáltam gyengéd lenni vele. Egybõl elszégyeltem magam hisz miattam fáj most neki...De tettem amit kért. Féltem hogy megjàrom ha nem igy teszek. Viszont a szoba kôzepén újra megtorpantam. Most hova kellene ūlnôm? leûlhetek mellé vagy álljak inkább? Teljesen tanácstalan voltam amit ô èszre is vett.

-Ūlj le mellém. Mondta mikôzben az orrnyergére fogott két ujjal majd dôrzsõlni kezdte gondolom hogy lenyugodjon. Én lassan ugyan de megkôzelitettem a kanapét amin ô is elhelyezkedett majd kellô távolságra tôle leûltem rá.

-Elôszôr is. Miért nem aludtál a szobánkba? Kérdezte már nyugodtabban de haragosan is egyben. Haragszik talán mert nem aludtam vele? Annyira õsszezavar.

-Gondoltam szeretnél nyugodtan aludni. Mondtam zavartan miközben fehér ingemmel játszottam csak hogy lekôssem kezeimet miknek minden vágyuk volt elsimitani hyung arcába hullott tincseit de tudtam hogy nincs jogom ilyet tenni.

-Néha nem értelek Taehyung.sóhajtott fel szomorúan?!

-Sajnálom. Szégyeltem el magam. Nem akarom hogy miattam feszûlt vagy szomorú legyen mégha csak neki is akartam jót.

-Miért kérsz bocsánatot? Kérdezte értetlenūl egyben fáradtan.

-Mert mindig gondot okozok neked. Nem szándékosan eskûszôm. Mondtam neki szomorúan.

-Nem tôrténne ilyen ha tôbbet beszélnél velem. Kérdezz nyugodtan ha valamibe bizonytalan vagy csak ne cselekedj elhamarkodottan. dôntôtte hátra a kanapéra fejét majd becsukta gyônyôrû szemeit.

-Re-rendben. Dadogtam zavarban.

-Na és mit akart Hoseok? Kérdezett rá arra amiért imátkoztam hogy felejtse el.

-Mondta hogy...kezdtem bele félénken de kôzbe vágot.

-Az igazat. Mondta haragosan.

-Te érzel valamit Hoseok íránt? Kérdeztem rá ami már egy ideje érdekel ezzel is kicsit terelve a témát.

-Barátságot bár most már azt sem. Mièrt? Kérdezte értetlenûl.

-és tényleg te ütôtted meg? Kérdeztem rá mikor eszembe jutott Hoseok megsebzett szája.

-Igen. Mondta ki mikôzben megfeszûlt teste.