"Magamhoz szorítva az egyik párnát, sírógörcsök közepette -ami csak részben szólt Leonak-, az új kedvenc illatommal körülvéve merültem álomba az idegen szobában."
Isteni illatra ébredtem. Olyanra, amit szavakkal körbe se tudnék teljesen írni. Bódítóan édes, mégis keserű, csábítóan erős, mégsem tömény, melyben a tegnapi moszószer- és gyepillat is elmerült.
Csukott szemmel kúsztam egyre közelebb az illat forrása felé, de a fejem teteje valami keménybe ütközött.
A szemhéjaim azonnal felpattantak, de meg is bánták.
A szobában vakító világosság uralkodott, amitől egy ideig semmit sem láttam.
Valahányszor pislogtam, a szemeim lecsukódva akartak maradni, a mázsás súly, amit a tegnap esti sírás hagyott itt nekem ajándékba, lekényszerítette őket.
Fájdalom nyilalt a fejembe, először csak apró pontokon, majd szétterült az egész halántékomon.
Nyöszörögve dőltem hátra, de a puha matrac és köztem valami hosszú, kemény dolog foglalt helyet.
Bosszúsan kezdtem el rángatni, de amikor hangokat hallottam a jobb oldalamról, ijedten pillantottam oda.
Elengedtem a mellettem fekvő srác kezét, aki kapva az alkalmon, átkarolta felülről a derekamat, és a mellkasához préselt.
- Mmm - morogta a fülembe, majd némi fészkelődés után már rajta feküdtem.
Mozdulni sem mertem a nem mindennapi szituációtól, amit voltaképpen annyira nem is bántam. Legbelül. Nagyon nagyon mélyen.
Párszor még levegőt vettem, hogy beszippanthassam ezt a csodálatos illatvilágot, majd óvatosan -nehogy felébresszem az alattam békésen szunyáló srácot, ezzel kínos szituációba keverve magamat- mocorogni kezdtem, hogy kibújjak szorításából.
Természetesen nem volt ekkora szerencsém, mert amikor már majdnem sikerült lefejtenem a kezét a csípőmről, úgy döntött, hogy ő hason szeretne feküdni. Persze tehénkedjen csak rám!
Az óriási súly alatt úgy éreztem menten összetörnek a csontjaim.
Reed ismét ficánkolni kezdett, és a fejét a nyakhajlatomba helyezte, majd nyomott rá egy apró puszit.
Azt hiszi, hogy lefeküdt az éjjel valami ribanccal? Mert akkor jó nagyot téved.
Ismét sírhatnékom támadt, de ajkai helyén bizseregni kezdett a bőröm.
Hülye test!
Éreztem, ahogy lehelete nyomán libabőrös leszek, és a nyakamról egyre csak lejjebb vándorolt ez a furcsa érzés.
Hülye, hülye test!
A fiú ajkai ismét megtalálták a bőrömet, de ezúttal nem csak a torkomnál, hanem a kezei is becsúsztak a trikóm alá.
- Khm - kezdtem halkan, hátha reagál rá valamit, de mikor nem így történt, folytattam. - Reed!
Erre felkapta a fejét, és összehúzott szemekkel nézett le rám.
Lassan feltámaszkodott, a csontjaim pedig hálásan reccsentek egyet.
A fiú összezavarodottan pislogott, mint akinek fogalma sincs arról, hogy mi a neve, és hol van éppen.
- Te... mi... - makogott mély érdes hangon, mire nekem ismét libabőr futott végig a testemen.
Miért reflektál így a testem a közelségére?
Mármint helyes, meg aranyos, és néha tud kedves is lenni... várjunk, mi?
- Szóval, te meg... én - folytatta segítségkérően pillantva rám.
YOU ARE READING
The Fuckboy
RomanceValery Marshall élete száznyolcvan fokos fordulatot vesz, amikor az eddig üresen álló szembeszomszéd házba új lakó költözik, méghozzá nem is akárki. Bizony, a gimnázium legkedveltebb és legönteltebb futballcsapat kapitánya megérkezett! Reed Henderso...