Csak egy tábor // Kempf Zozo

Ötödik Rész

Felvont szemöldökkel álltam Zozo tekintetét, akihez épp Patrik beszélt, csak szemmel láthatóan ez nem hatotta meg. Én viszont észrevettem, hogy Petra kíváncsian néz rám.
-Bocsi, nem hallottam,mit kérdeztél - szakítottam meg a szemkontaktust Zozóval, és ismét Petrára fókuszáltam.
-Azt kérdeztem, hogy milyen fajta zenéket szeretsz- ismételte meg türelmesen. Ezt a lányt lehetetlen felbosszantani!
-Jaaaa! Általában 5 Seconds of summer-t és Why don't we-t hallgatok- mondtam, és elmosolyodtam, mikor Petra szeme szó szerint felragyogott.
-Úristen, Luke Hemmings és Jonah Marais - tette a szívére a kezét, én pedig szélesen elmosolyodtam.
-Úgy érzem, mi ketten nagyon jóban leszünk - feleltem, mire Petra felnevetett.
-Jössz bicózni? - gurult hirtelen mellém Márk. Félve néztem Petrára, aki lelkesen elmosolyodott, és közölte, hogy arra ő is kíváncsi, úgyhogy Márkkal azt csináltuk amit szeretünk és ami kikapcsolt bennünket. Néha hallottam, hogy egy-két ugrásomnál Zozo vagy Danny adnak pár jó tanácsot, de amúgy nagyon nem is törődtem a külvilággal. Délután kettő felé Zozóék hoztak szendvicset, majd miután megettük, felküldtek minket a szobánkba, hogy vegyünk fürdőruhát, ugyanis átmegyünk a Kempf-tóhoz (vagy hova) fürdeni. Elkértem Zozótól a kulcsot, és felsiettem a szobába, előhalásztam a táskámból a korall színű bikini et (sportmelltartóhoz hasonló felső és rövidnadrághoz hasonló alsó, mint amilyen a szörfösöknek van), majd megfordultam. És ki híján szívrohamot kaptam, ugyanis az ajtóban ott állt Zozo. Nem is hallottam hogy bejött. Ez para.
-Jesszus! - sikkantottam, mire elmosolyodott.
-Bocs, nem akartalak megijeszteni- nézett rám a mogyoróbarna szemeivel, mire megráztam a fejem.
-Semmi baj. Csak legközelebb adj valami életjelet, hogy tudjam hogy itt vagy. Köhögj vagy valami- tanácsoltam.
-De akkor attól ijednél meg - ráncolta a homlokát. -Igaz, de akkor nem attól félnék, hogy úgy állsz ott mint egy baltás gyilkos - forgattam a szemem mire még szélesebben elmosolyodott. -Honnan tudod, hogy nem vagyok az? - kérdezte. -Nem tudom, te hogy vagy vele, de a baltás gyilkosoknál általában van balta- forgattam a szemem ismét, mire a háta mögé csúsztatta a kezét. - Ha most a zsebéből elő rántasz egy baltát, sikítok- közöltem, mire elröhögte magát, és még fordult. A kezét a farzsebében pihentette. Hát persze hogy ott volt a keze, csak én vagyok ennyire hülye! A szememet forgatva hozzávágtam egy törölközőt, majd beléptem a fürdőbe, és a hatalmat az ajtónak támasztva belenéztem a tükörbe. Rákvörös volt az arcom. Megráztam a fejem, majd átöltöztem.