Csak egy tábor // Kempf Zozo

Kilencedik Rész

Reggel arra keltem, hogy valami ránehezedik az oldalamra. Sűrűn pislogva próbáltam rájönni, hol is vagyok, és mikor megláttam a falon a borzalmas, eredetileg pipacsokat ábrázoló "festményt"a falon, rájöttem. A nyomás az oldalamban nem szűnt, így komasan rá néztem a csípőmre, és mozdulatlanná dermedtem. Egy kéz volt. Elsőre nagyon megijedtem, de aztán leesett, hogy nem egyedül alszok a szobában. Aztán már azért merevedtem mozdulatlanná, mert leesett, kivel vagyok egy szobában. Zozo megmozdította az ujjait, amivel megcsiklandozta a hasamat, mire felkuncogtam.
-Ébren vagy? - kérdezte Zozo, álmos hangjából sütött a csodálkozás.
-Most keltem- dörzsöltem meg a szememet. - Te?
- Én is- suttogta, mire szembe fordultam vele. Nos, egy biztos. Reggel kilenc előtt egy álmos hangú, félkómás, alvástól kócos hajú Zozót látni tuti nem tesz jót senki egészségének. A mogyoróbarna szemei álmosan figyelték az arcomat. - Készen állsz a mai napra? - kérdezte.
-Nem. Te?
-Én se- mosolyodott el, majd az arcát belefúrta a párnájába. A kezét még mindig a csípőmön nyugtatta. Ellettem volna így egész nap, ha Márk és Patrik nem rontanak be a szobánkba.
- Dejó, van rajtatok ruha! - vigyorgott Patrik, mire kirántottam Zozo feje alól a párnát, és hozzávágtam. Hm, egyre jobban célzok. 🤔 Zozo dühösen morgott valamit, és nem tudtam eldönteni, hogy nekem szól, vagy Patriknak, majd felült, és a tesójára meredt.
-Legalább nem ugrottál közénk- mondta, mire Patrik szeme felcsillant, és elrugaszkodott. Én pedig inkább gyorsan kipattantam az ágyból, így sikeresen végig néztem, ahogy Patrik kilapítja Zozót. Érdekes látvány volt, tény és való. A szememet forgatva a táskámból előkaptam pár ruhadarabot, majd a tesómra néztem, aki csak vigyorgott. Egy "mivan?" pillantást vetettem rá, amitől még jobban mosolygott, mire a szememet forgatva (a tábor végére izomláza lesz) beléptem a fürdőbe, és belenéztem a tükörbe. Éééés rájöttem, miért mosolygott Márk. Még mindig Zozo fekete RIDE!-os pulcsija volt rajtam. Zavartan átöltöztem (fehér, "I speak fluent sarcasm" feliratú póló, kék rövidnaci + tornacipő), majd a hajamat kiengedve kiléptem fürdőből. Márkék már el mentek, csak Zozo volt a szobában, és az erkélyajtóval bajlódott.
-Na, sikerült? - kérdeztem Zozót, aki a kilincset próbálta vissza rakni a helyére, kevés sikerrel.
-Úgy néz ki, igaz? - kérdezte rám sem nézve. - Kéne szigszalag. SOK szigszalag...-méregette az ajtót, mire felnevettem. Zozo mosolyogva pillantott rám, mire felé nyújtottam a pulcsiját, amit egy félmosoly kíséretében elvett, ami miatt zavartan, halvány vörös fejjel az ágyhoz léptem, és levettem a telefonomat a töltőről. Eközben Zozo zárkózott be a fürdőbe, én pedig váltottam pár szót Kamillával, aki pár képet akart kikönyörögni Márkról vagy Zozóról. Megígértem neki, hogy csinálok, de ha rajta kapnak, én leborotválom a legjobb barátnőm szemöldökét! Épp az instagramot pörgettem, mikor Petra lépett be a szobába, mintha csak itt lakna. Mármint nem volt azzal bajom, hogy bejött, csak meglepett.
- Miújság? - kérdezte csillogó szemmel, és lehuppant mellém az ágyra.
-Nem sok. Veled? Hogy aludtál? - kérdeztem én is.
-Remekül- mosolygott, majd félénken a takarót kezdte piszkálni. - Mi van közted és Zozo között? - nyögte ki.
- Jelen pillanatban egy fal- biccentettem a fürdő felé, mire Petra elkerekedett szemmel biccentett, majd hírtelen kattant a zár. Petra ijedtében valami sminkes csatornáról kezdett magyarázni, én pedig érdeklődést színlelve, bólogatva figyeltem, majd Zozóra néztem, akinek az értetlen tekintetét látva elnevettem magam.
-Zozo, tényleg, Patrik keresett- dőlt hátra az agyon Petra, és úgy nézett fel Zozóra,mire a srác egy "kösz" -t motyogva kivonult a szobából. - Szóval te és Zozo...? - kérdezte csillogó szemekkel.
-Petra... - kezdtem, de a mobilom kijelzője villogni kezdett, és persze hogy Kamilla hívott. Mindig megérzi ha valami olyanról beszélünk, ami őt is érdekli.
-Te és Zozo? - kérdezte azonnal, amint fogadtam a hívását. Petra gyanúsan nem lepődött meg rajta. Ezek össze beszéltek a hátam mögött? Te jó ég!
-Lányok! - kaptam az arcom elé a kezem. - Jó, el kell mondanom valamit. Én és Zozo...- kezdtem, és láttam, hogy pattanásig feszülnek. - Te jó ég, nincs olyan hogy "én és Zozo"! Még csak nem is jövök be neki! - Tártam szét a karomat, mire Kamilla felkapta a fejét.
- De akkor neked bejön- pillantott rám, mire kérdőn felvontam a szemöldökömet. - Azt mondtad, hogy "még csak nem is jövök be neki". Azt kellett volna mondanod, hogy "még csak nem is jön be" - vonta fel a fél szemöldökét mire magamban elátkoztam, hogy ilyen jól vág az esze.
-Nem, nem jön be Zozo- mondtam ki, de belül csak keserű ürességet éreztem.
-Kár- szólt közbe megfontoltan Petra. Én egy párnának támasztottam a telefonom, hogy Kamilla is lássa Petrát. Én kérdőn néztem rá, mire Petra folytatta. - Mert hát elég régóta ismerem Zozót, és még sosem figyel ennyit egy lányra sem. Sőt, senkire. Mármint... Nem te vagy a RideZone-ban az első lány, de biztos, hogy te vagy az első, akinek felajánlotta, hogy aludjon vele- vonta meg a vállát. - És ezt Patrik sem értette. Mármint hogy felajánlotta. Mert rakhatott volna téged Márkkal ebbe a szobába, Zozo jóban van Imiékkel... El lett volnav volna velük - vonta meg a vállát, mire elkerekedett szemmel meredtem hol Petrára, hol a folyamatosan kattogó legjobb barátnőmre.
-Igaza van- agyalt Kamilla. - Szép vagy, és egyedi, és...
-És totál beléd esett- fejezte be Petra a gondolatmenetet.
-Őrültség - nevettem el magam. - Na nyomás enni, mert én éhen halok- pillantottam Petrára, majd Kamillára néztem, aki nagyon elégedett fejét vágott. - Hadd halljam- vontam fel a szemöldökömet, mire elnevette magát. -Zorka- mondta ki, mire én is elmosolyodtam.
-Ez szörnyű shipnév! - kértem ki magamnak, mire már Petra is nevetett. Értette.
-Az lehet, de hívhatjátok így a gyereketeket- vonta meg a vállát.
-Nem lesz gyerekünk, mert NEM TETSZIK KEMPF ZOZO - nyomtam ki a hívást keserű mosollyal. Utáltam hazudni Kamillának, de még én sem tudom, mit is érzek.