Mi történik akkor ha két nagymenő cég ügyvédei összekerülnek de a két legjobb emberük ki nem állhatják egymást. Egy gyilkosság miatt kapják meg az ügyet ami kesőbb sorozatgyilkossággá torkollik.
Eközben belekeverednek egymás életébe. Vajon több is l...
Nathan szemszöge: Nagyon bepánikoltam mikor megtudtam hogy Chloe hazajön. Most aztán teljesen elvesztettem az irányítást az érzelmeim felett. Nem tudom ki iránt mit érzek.. Amióta Rose belépett az életembe minden megváltozott. Úgy érzem hogy amióta betoppant az életembe nem illő érzéseket táplálok iránta. Nem. Nem szabad. Nem érezhetek iránta semmit. Miután megtudtam hogy hazajön Chloe el kellett mennem hozzá. Mikor odaértem egy ugyanolyan szép ház fogadott mint a gazdája. Sokáig vártam mire Rose kinyitotta az ajtót. Elég viccesen nézett ki de még így is gyönyörű volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Behívott és leültetett a konyhába. Miután kibeszéltem magam elküldött fürödni. Miután kész lettem rájöttem hogy nincs nálam ruha. Így hát felhúztam az ingemet amibe jöttem meg a nadrágomat. Bementem a szobába. Mikor kopogott Rose az ajtón. N: Gyere be.. R: Gondoltam nincs nálad semmi alvós ruha vagy amiben kényelmesen tudsz aludni, mert szerintem ingbe nem a legjobb aludni. - mosolyodott el N: Igen.- néztem rá a fejemet kínosan vakargatva. R: Nincs semmi baj hoztam neked.. Hozott nekem egy tökéletes méretű fekete pólót és egy szürke melegítő nadrágot. N: A volt barátodé? R: Nem. Már nagyon régóta nem volt barátom és sose tartok meg ruhákat. Ezek Matté. Gondoltam jó lesz hisz csak pár centivel magasabb nálad. N: Igen köszi jó lesz. Aztán átöltöztem és elindultam lefelé. Már félig lent voltam mikor hallottam hogy a tv még megy. Aztán észrevettem Roset a kanapén ülni és valami rajzfilmet nézhetett mert sokat nevetett rajta. Hol kisebbeket hol nagyobbakat. Vége felé pedig nem bírta tovább nyitva tartani a szemeit elaludt. Lementem betakarni azután visszafeküdtem aludni. Egyszer arra ébredtem fel hogy valaki sikít. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn és akkor megláttam Roset a kanapén ülve. Izzadt és remegett. Nagyon rosszul nézett ki. Oda akartam menni hozzá de tudtam hogy nem szeretné ha így látnám. Így csak figyeltem. Nagynehezen felállt és elindult a konyhába. Mivel nyitott volt így láttam mindent. Hirtelen megszédült és belekapaszkodott a szekrény szélébe. Elővett egy gyógyszert és bevett két szem bogyót. Visszacsoszogott és elindult felém. Gyorsan visszafeküdtem és alvást színleltem. Bejött az ajtón és leült mellém. Aztán hirtelen megfogta a kezemet és elkezdett halkan beszélni hozzám. R: Őszintén szólva örülök neki hogy itt vagy. Utálok egyedül lenni de ezt senkinek nem szoktam elmondani. Utálom ha sajnálkoznak. Nem szeretném hogy mások miattam szenvedjenek. Aztán lehajolt és a kézfejemre amit fogott egy gyengéd csókot lehelt. Már engedte volna el a kezem mikor felültem. N: Rose? Mi a baj? R: Semmi aludj csak vissza nyugodtan. N: Biztos? R: Semmi baj aludj jól. Aztán kisétált. Több van itt mint gondoltam.
