Bízz bennem, és szeress a végsőkig!

Micsoda nap...

Nathan szemszöge:
Nagyon sokat nevettünk Roseval.
Amikor már felszabadul elengedi magát és megnyílik.  Eszméletlen édes amikor nevet főleg amikor a két báttyáról beszélt csak úgy csillogott a szeme.
N: Nem vagytál egy nővérre soha?
R: őszintén? Soha. Hisz mindenem megvolt. A fiúk betöltötték a nővér szerepét. Mindenki azt hiszik, hogy bunkók és nem lehet ràjuk számítani de ez nem igaz. Ha valaki ismeri őket akkor tudja milyen érzelmesek is. Képesek egész nap nyálas filmeket nézni csak hogy jobban érezzem magam. Képesek voltak tortàt készíteni nekem mikor rossz kedvem volt persze nem sikerült nekik. Egyszerűen nélkülük el sem tudnám képzelni az életemet.
Sokat beszéltünk aztán elindultam hazafelé a kastélyomba. Mert kivülről nagynak tűnik de belülről csodaszép.
Lefürödtem és elmentem lefeküdni. Reggel kicsit kómásan keltem mert egész éjszaka forgolódtam.
Komótosan lépkedtem mikor láttam Mayát és Matthewet együtt bemenni.
Most lecserélt? Aztán megláttam Mattet egy lánnyal csókolozni. Ennek most van barátnője? Aztán meglátok egy meglepődött Roset. És elkezd szaladni magassarkúba Matt után. Van ám tempója. Rose kicsit hangosan beszélt.
R: MATT COLLINS! AZONNAL MEGÁLLSZ  VAGY SZÉTRÚGOM A TÖKÖDET!
Uhh ez azért erős volt.
M: Hol marad a reggeli édesem  vagy macikám? Hmm? Hercegnőm?
R: Ne hercegnőzzél itt nekem mert leverlek. Aztán belerúg Mattbe.
M: ááuu. Jól van elmondom kicsii.
R: Gyerünk. Már csak ennyit hallottam.
Bementem és megláttam Roset a lift előtt.
Épp belépett a liftbe amikor én is.
Köszöntünk egymásnak mikor megállt a lift.
Ohh nee, csak ezt neee. Klausztrofóbiás vagyok.
Jól vagy? Kérdeztem tőle.
R: Jól és te? -kérdezte aggódva.
N: Az az igazság hogy van egy titkom
R: Nathan mi az!
N: Klausztrofóbiás vagyok.
R:  Basszus.. elég rosszul nézel ki.
Izzadtam remegtem mikor megint egy nagy csörömpölés ez miatt leültem a seggemre.
R: Jézusom jól vagy?
N: Nem.....  kérlek segíts..- néztem rá könyörögve.
És akkor hírtelen olyat tett amire nem számítottam. MEGÖLELT..de nem csak úgy hanem jó szorosan. Szinte egymáshoz voltunk simulva..
Szinte kapaszkodtam bele..
Az orromat a nyakhajlatába raktam és ott próbáltam lenyugodni.
Már egész jól voltam szinte már az alvás határán mikor meghúzta hátul az egyik göndör hajtincsem.
Áááuu- vágtam be a durcit. Ezt most miért?
R: Mert jó érzés volt.. -kuncogott fel.
És akkor hírtelen közel húztam magamhoz hogy még a lélegzetvételeit is éreztem. Aztán hírtelen rápöcköltem az orrára..
R: Aaauu  ezt most miért??
N: Mert jó érzés volt.. nevettem fel gúnyosan.
Mostmeg mindketten egy egy sarokba pukkadunk hírtelen elindult a lift. Mindketten egyszerre pattanunk fel és rontanánk ki. De mindketten beszorulunk. Aztán Rose rám mosolyog és meghúzza a hajam. Így ő ér ki hamarabb..
Na azt már nem édesem.. én érek be hamarabb.. aztán egymást lökdösve nyitottunk be de egy óvatlan pillanatba felbuktam a küszöbbe és elestem bennem pedig Rose. Mindenki minket nézett.
Micsoda nap...