Bízz bennem, és szeress a végsőkig!

Bébicsősz..

Nathan szemszöge:
Este úgy döntöttem, hogy elmegyek vásárolni. Épp a nasis sorba voltam mikor neki mentem valakinek aki tulajdonképpen Rose volt. Beszélgettünk mikor kapott egy telefon hívást  és azután elviharzott.
Tudtam hogy baj van ezért rögtön Mayat kezdtem el hívni aki elmondta hogy Rose bátyja név szerint Brayden autóbalesetet szenvedett. Amint ezt megtudtam rögtön mentem a kórházba. Odaértem és megdöbbentem, hogy már mindenki ott volt. Bár felét sem ismertem de Mattékat igen.
N: Hol van Rose? - kérdeztem tőlük.
M:Bent vannak a bátyjával.
Nem sokkal később egy fiatal nő jött oda.
V: Szia! Gondolom te vagy Nathan. - mosolygott rám fáradtan.
N: Szia. Igen. - néztem rá.
V: ha beszeretnék menni várj ott. Annyit kérek, hogy szólj majd Rosienak hogy beszélnem kell vele.
Rosie?
Tehát ez a beceneve.
N: Rendben.
Odaálltam az ajtóba így mindent hallottam.
R:Kérlek fiúk ha valami történne velem akkor vigyázzatok egymásra és tartsátok össze a családot. Vigyázzatok Mattra Mayara és Nathan ra is. Nagyon meglepődtem mikor az én nevemet is mondta.
R:Nathan is a családunk tagja mától. És a család megvéd mindenkit. Úgy vigyázzatok rá mintha az öcsétek lenne. - fogta meg a kezüket.
A:Megigérem. De könyörögve kérlek ne csinálj hülyeséget. - nézett rá könyörögve.
B: Mert esküszöm hogy a saját kezemmel öllek meg. - nézett rá dühösen.
R: Szeretlek titeket. - csókolta őket homlokon.
Rose valamire készül ebbe biztos vagyok.
Még beszéltek egy kicsit mikor kijön a másik testvére.
B: Te lennél Nathan?
N: Igen.
B:Üdv a családba. - ölelt meg.
Na erre nem számítottam.
Visszaálltam és figyeltem őket.
Rose homlokát Alex homlokának nyomta és úgy beszélt hozzá.
R: Te tudod mire készülök. Ezért meg kell biznod bennem. Tudom mire képes Brayden és Nathan is. Kérlek fogd őket vissza és vigyázz rájuk helyettem is. Nem akarok úgy meghalni hogy nem vagytok biztonságba.. - nézett rá nyugodtan.
Meghalni? A pulzusom az egekbe szökött és a szívem eszeveszett sebességbe kezdett. Annak a gondolatára hogy elveszítem és nélküle kell élnem.
A: Kérlek nagyon vigyázz magadra jó? - nézett rá könnyes szemmel.
R: Rendben. - mosolygott rá.
Nem sokkal később kijött Rose és meglepve figyelte hogy itt vagyok. Megbeszéltük hogy hazaviszem de előtte beszélnünk kell Viktóriával.
V:Rosie kérlek eltudnál menni hozzánk és elvinni magadhoz a keresztlányodat? Jelenleg mamával van otthon.
R: Igen. Nyugodj meg. Vigyázzatok egymásra. Elköszöntünk mindenkitől és csendben elindultunk az autóhoz.
Oda érve Rose kipattant az autóból és ment is befele. Beérve megpillantottam egy idős asszonyt aki Mirával játszott.
R:Mama.
M: Szervusz kedveském. - puszilta meg.
e
Elköszöntünk a nénikétől és már mentünk is. Bevittük Mirát leraktuk a nappaliba a hordozójába. Eközben Rose is elnyult a kanapén.
R: Nathan?
N:Hm?
R:Kérhetek egy szivességet?
N:Persze.
R:Itt maradnál velünk éjszakára?
N:Igen. - mosolyogtam rá.
Leültem mellé és megcirógattam a karját. Nagyon kimerültek tűnt de hirtelen pattant fel és felvette Mirát.
R: Éhesek vagyunk kicsikém?
Mira boldogan gügyögött.
R:Nathan megfognád még előkészítem?
N:Igen. - néztem rá félve.
Odaadta azt a törékeny pici leányt. Aki rögtön Elkezdett torkaszakadtából üvölteni.
Soha nem lennék jó Bébicsősznek..