MIRACULOUS🐞🐱

Part 5.

Marinette/Katica szemszöge.
Nem hiszem el, Macska felültetett volna?-ez a gondolat cikázott a fejembe.
De akkor miért hívott ide ha el sem jön? Nem bírom felfogni.
Vártam meg egy kicsit, de azután sem bukkant fel. Mi van ha ezt az egészet csak azért csinálta hogy vissza adja nekem hogy mindig elutasítottam?
-Nem tehetek róla hogy mást szeretek-mondtam és ezzel a lendülettel haza felé vettem az irányt.

Teraszomon változtam vissza.
-Tikki, Macska nem jött el. Vajon miért?-kérdeztem kis barátnőmet.
-Hidd el Marinette, biztos megvan rá a logikus magyarázat. Fekete Macskának fontos vagy nem hagyna csak úgy faképnél.-bíztatott.
-Ezt tudom. De már annyiszor utasítottam vissza. Meg sem tudom számolni, lehet emiatt berágott rám.-támasztottam alá. De ez egyszeri eset volt. Ezek után nem fogok elmenni "a kis egyéni találkáira". Mostantól köztünk a téma csak a munka lesz, nem személyeskedünk-húztam fel az orrom.
-De Macskának  ez is zokon fog esni, mint a többi eset-nyugtalankodott Tikki.
-Chh, még hogy rosszul? Kivételesen most én vagyok akinek rosszul eshetnének a dolgok. Lássuk csak, ha annyira találkozni akart volna velem megoldja. Nincs appeláta.-hadonáztam.
-De Marine....
-Nincs de, jegeljük a témát, nem fontos-szakítottam félbe.

Adrien/Fekete Macska szemszöge.
A vacsora unalmasan telt. Talán ha Kagamival ketten lettünk volna akkor nem ez lenne a véleményem. Végig Katicán gondolkoztam, közben Plagg szavait mormoltam az orrom alatt: "Ő is felültetett már, nem is egyszer" talán igaza lehet. Tényleg megbántott már, de nem vagyok harag tartó. Rá meg főleg nem tudnék haragudni.
-Plagg szerinted haragszik rám?-szomorkodtam.
-Már megint ez a téma? Mondtam már hogy nem egyszer utasított vissza téged, ennyi vissza jár.-nyalogatta a sajtot.
-De azt nem direkt csinálta. Mondjuk én sem. Nem tehet róla ha mást szeret-csuklott el a hangom.
-Nagyobb a szíved mint egy guriga camambert-mondta Plagg.
-..... Mostmár aludjunk, holnap iskola. Jó éjt Plagg.-hajtottam álomra a fejem.
-Jó éjt!

Marinette/Katica szemszöge
Szokásos reggeli rutin, megint elaludtam, nyitottam ki a szemem résnyire, ám valaki eszevesztettül kezdte rángatni a vállam.
-Marinette, ébresztő!!!! Nem alvás tanfolyamra kell járnod, hanem az iskolába-rangatott tovább.
-Fent vagyok-mondtam kómásan.
-Annyira amennyire látszik, pucolj öltözni.-sürgetett a lány.

Alya sok ösztönzésétől muszáj voltam elindulni öltözni bármennyire nem akartam.
-Mintha élnél kislány!-kacagott.
-De nem élek-mondtam morcosan.

Pár perc múlva lent voltunk a pékségben, aztán ki léptünk az ajtón.
Hirtelen bele botlottam egy magas, kék hajú srácba. Luka volt az. Amióta együtt fagyiztunk nem is kerestük egymást. Én buta, inkább vele kellet volna találkoznom mint Macskával. Ő nem vert volna át. Mérgelődtem magamban.
-Szia...Luka-vesztem el gyönyörű szemeiben. -Mi szél hozott?-tettem fel a kérdést.
-Marinette, csak meg szerettem volna kérdezni hogy délután lenne-e kedved velünk tartani a jégpályára? De persze csak ha van kedved-nézett rám kedvesen.
Mondanom sem kell zavarba jöttem.
-Én ott leszek-kacsintott rám Alya.
Várjunk csak, hogy mi?
-Persze, mi akadálya?, De hogy érted azt hogy "velünk tartani"?-kíváncsiskodtam.
-Azt hittem Alya már említette-nézett rá barátnőmre. Velünk tart még:Alya,Nino,Juleka,Rose,Mylene,Ivan, Adrien és Kagami.
Amikor az utolsó két nevet kimondta hangulatom láthatóan leromlott. "Adrien és Kagami" Szuper. Megint végig kell néznem ahogy Kagami Adriennel van. De nem mondhatok nemet. Talán jól fogom érezni magam. Igen, így lesz.
-Ott leszek,igérem-bámultam még mindig Lukat.
-Akkor délután-mosolyodott el a srác, miközben mi Alyaval elindultunk.

-Jó délutánnak nézünk elébe-mondtam a barátnőmnek.
-De nem zavar hogy Kagami is ott lesz?-érdeklődött Alya.
-Valahogy majd túl élem, nem igaz?- mondtam miközben tudtam hogy nem fogom.
-De ha nem szeretnéd akkor le mondhatjuk-fogta meg a vállam.
-Szeretném, megleszek igérem-öleltem meg barátnőmet.

Beértünk az iskolába, Nino ujjongva köszöntött minket.
-Császtok-mondta szinte ordibálva, és megölelte Alyat.
-Jó reggelt!-köszöntünk szinkronba Alyaval.
-Sziasztok-hallotam az ismerős hangot a hátam mögül.
Adrien volt.
-Jó reggelt-pacsizott le Ninoval.
Váltottak még pár szót a srácok,  de Adrien rám szegezte tekintetét.
-Marinette te is jössz délután?
A szívem hevesen verni kezdett. Úgy látszik még mindig nem bírja abba hagyni. Fenébe.
-Mennék veled.... mármint megyek veled... akarom mondani...i-i-igen ott leszek.-zavarodtam össze.
Hirtelen nagy robbanást hallottunk az Eiffel-torony felől. Tudtam hogy újra eljött az én időm. Szuper nem sokára megjelenik Macska is. Alig várom.
-Öööhm, otthol hagytam a vívó felszerelésem, haza ugrok-mondta sietve Adrien.
-Én meg a matek füzetem, sietek vissza-rohantam el.
Egy oszlop mögött mondtam ki a varázsigét.
-Tikki, pöttyöket fel!

Adrien/Fekete Macska szemszöge
Már Fekete Macskaként szeltem a várost, és azon gondolkodtam hogy hogyan magyarázhatnám ki magam Katicánál. Mégsem mondhatom azt hogy "én vagyok Adrien és azért nem mentem el mert Kagamival és az anyjával kellet vacsoráznom". Nem, ennek még nem jött el az ideje. Lehet megkérdezem tőle mi lenne ha ma bepótolnánk, persze a korcsolyázás után, mivel a barátaim számítanak rám.

Marinette/Katica szemszöge
Átváltozás után egy tetőn landoltam. Hmm, az akumatizált sehol. A terepet kémleltem miközben Macska jelent meg a hátam mögött.
-Nézzenek oda ma láthatatlan ellenséggel küzdünk meg?-próbált viccelődni de ez most méginkább nem jött be.
-Mi lenne ha ma mellőznéd ezeket a vicceket?-szúrtam le.
-Nocsak a Bogárkának ma harapós kedve van?-kérdezte Macska.
-Mondtam már hogy ne szólíts így, figyelni próbálnék-mérgelődtem.
-Csak nem mérges vagy azért mert nem mentem el?-tapintott rá a lényegre.
-Én mérges? Hova gondolsz? Csak rájöttem arra hogy elég gyorsan szereted meg gondolni magad.-förmedtem rá.
-Figyelj, nem szerettelek volna megbántani, csak közbe jött valami...-magyarázkodott. De ma este 7kor ráérek és akkor megbeszélhetnénk.
-Ez már elmúlt, mi csak társak vagyunk ez minden. Ma pedig nekem nem jó.-gondoltam a korcsolyázásra.
-Társak....-ismételte utánnam Macska. Én azért ott leszek. Az akumának nyoma sincs, tovább állok-mondta leugorva a tetőről.
Ez elég erős kifejezés volt tőlem. Macska nem csak a társam volt hanem az egyik legjobb barátom, de a tegnapi rosszul esett.

Sziasztok!
Először is köszönöm 100 READET A könyvemen!
Itt az új rész ez most kicsit szomorúbb lett, de a szivárvány előtt mindig az eső van!